A COVID-19-ből felépült betegek hosszú távú tüneteire és azok idegrendszeri hatásaira koncentrál Dénes Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a HUN-REN Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője. Az alábbi információkat a Magyar Tudományos Akadémia tette közzé. 

A gyulladás hatása az idegrendszerre

A hosszú COVID (long-COVID) során jelentkező idegrendszeri károsodások gyakoriak, különösen az agyszövetben kialakuló gyulladások miatt. Dénes Ádám és csapata az MTA támogatásával végzett kutatásokban elemezték a COVID-19-en átesett betegek agymintáit, és megállapították, hogy a mikrogliasejtek, vagyis az agy fő immunsejtjei, jelentős gyulladásos aktivitást mutatnak. Ezek az immunsejtek normál esetben védelmi funkciókat látnak el, ám COVID-fertőzés esetén megváltoznak, és már nem képesek optimálisan ellátni feladataikat.

Dénes Ádám és csapatának kutatásaiból kiderült, hogy a COVID-19-betegség különböző típusú gyulladásos fehérjék megjelenését idézi elő az agyban. Ezek a fehérjék hozzájárulnak a mielinhüvely károsodásához, amely egy védőréteg az idegsejtek nyúlványain, és az ingerületátviteli folyamatokat segíti. Ennek sérülése lassítja és zavarttá teszi az idegsejtek közötti kommunikációt, ami egy sor olyan tünetet okozhat, amely rontja az életminőséget és a hosszú távú idegrendszeri működést.

Idegrendszeri betegségek és depresszió kockázata

Az elhúzódó gyulladás a központi idegrendszer több részén is változásokat indíthat el, ami depresszióra, memóriazavarokra, valamint különféle neurodegeneratív betegségekre hajlamosíthat. A vegetatív idegrendszer is érintett lehet, mely olyan alapvető testi funkciókat szabályoz, mint a vérnyomás és a szívritmus. Ez magyarázatot adhat arra, miért alakulnak ki keringési problémák a poszt-COVID-szindrómában szenvedőknél.

Keringési problémák poszt-COVID esetén

A hosszú COVID-szindrómában nem csupán neurológiai, de keringési rendellenességek is felléphetnek. A gyulladásos folyamatok az érpályák gyulladását is előidézhetik, ami vérnyomás-ingadozásokat és szívritmuszavarokat eredményezhet. Ezek a keringési zavarok sok esetben a vegetatív idegrendszer zavaraival együtt jelentkeznek, tovább súlyosbítva a betegek állapotát. A COVID-19 fertőzés tehát a szív- és érrendszeri komplikációk kockázatát is jelentősen növelheti. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a long-COVID-betegeknél kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakulnak ki keringési problémák, amelyek a szív egészségét hosszú távon károsíthatják: gyakran okoz szívbetegséget, fáradékonyságot és mellkasi fájdalmat, ami a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát jelzi.

A szinapszisok és a mielinhüvely károsodása

A szinapszisok, amelyek az idegsejtek közötti információáramlásban játszanak kulcsszerepet, szintén károsodhatnak a COVID-19 gyulladásos hatásai következtében. Az idegsejtek nyúlványait borító mielinhüvely károsodása pedig egyes agyi területeken megfigyelhetően megzavarja az ingerületátvitelt, ami a hosszú COVID esetében tapasztalt idegrendszeri tünetek egy részét megmagyarázhatja.

A depresszió és a neurodegeneratív betegségek kockázata

A kutatások szerint a COVID-19-ből felépült betegek körében a depresszió és más idegrendszeri betegségek előfordulása is emelkedett. Az agyszövet gyulladásos gócainak lassú regenerálódása miatt ezek a tünetek tartósak lehetnek. Dénes Ádám neurobiológus szerint bár egyelőre nem állnak rendelkezésre hatékony kezelési módszerek a long-COVID okozta neurológiai károsodásokra, a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás fontos szerepet játszhat a gyógyulásban. Kiemelte, hogy a poszt-COVID állapot kezelése egyelőre kihívás az orvosok számára, mivel nem minden tünet szüntethető meg egyszerű gyulladáscsökkentő kezelésekkel.

Hosszú távú következmények: emelkedhet a neurodegeneratív betegségek száma

A poszt-COVID-kutatások célja, hogy hosszabb távon is nyomon kövessék azokat a betegeket, akiknél neurológiai tünetek alakultak ki. A szakemberek szerint a járvány lecsengése után évekkel is számítani kell idegrendszeri szövődmények, például a demencia vagy a Parkinson-kór gyakoribb előfordulására. Az agyszövet tartós gyulladása és az ebből fakadó degeneratív elváltozások olyan hosszú távú hatásokat idézhetnek elő, amelyek még évtizedek múlva is kihatnak majd a társadalom egészére - hívta fel a figyelmet Dénes Ádám.