A tanulmányt 2022 decemberében közölték az Amerikai Szív Társaság Circulation című folyóiratában. Több mint 32 millió szív- és érrendszeri halálozás adatait elemezték az elmúlt négy évtizedből, öt kontinens 27 országából. Azt figyelték meg, hogy több halálozás történt azokon a napokon, amelyeken a hőmérséklet csúcsértéke a legmagasabb vagy a legalacsonyabb volt.

A világ vezető haláloka a szív- és érrendszeri betegség. Ám ezzel együtt a keringési betegségek miatti halálozási arány az 1960-as évek óta folyamatosan csökken a betegségcsoport egyre korábbi felfedezésének köszönhetően, valamint azért, mert azonosítottuk a kockázati tényezőket: a dohányzást, a fizikai inaktivitást, a kettes típusú cukorbetegséget és a magas vérnyomást – fejtette ki a tanulmány vezető szerzője, dr. Barrak Alahmad. A szerző a bostoni Harvard Egyetem Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Intézetének tudományos munkatársa és Kuwaiti Egyetem Közegészségügyi Kollégiumának tagja.

Szélsőségessé válik az időjárás szerte a világon

„A legnagyobb kihívást most a környezet- és a klímaváltozás okozza” – jelentette ki a kutató.

A klímaváltozás összefügg a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással, mindkét irányban. A kutatók 1979 és 2019 legmelegebb és leghidegebb napjainak a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási adatait elemezték. A Multi-Country Multi-City Kutatói Együttműködési Hálózat bármely kardiológiai betegség (különösen az iszkémiás szívbetegség, a stroke, a szívelégtelenség és a ritmuszavar) miatti halálozási adatait vizsgálták. A kutatók összehasonlították 567 város extrém hőmérsékletű napjainak halálozási arányait ugyanazoknak a városoknak az optimális hőmérsékletű napjain bekövetkezett halálozások arányaival.

Az adatelemzés kimutatta, hogy a legmelegebb napokon minden 1 000 keringési betegség miatt bekövetkező halálozáshoz még további 2,2 adódik hozzá. Ám a leghidegebb napok még veszélyesebbek. Ezeken a napokon ugyanis a kutatók azt figyelték meg, hogy minden 1 000 szív- és érrendszeri halálozáshoz további 9,1 adódik hozzá.

A szívelégtelenséggel élők vannak a legnagyobb veszélyben

A szívelégtelenséggel élők tűntek a legérzékenyebbnek a szélsőséges hőmérsékletingadozásra, mert minden 1 000 ilyen halálesethez a legmelegebb napon 2,6 és a leghidegebb napokon pedig 12,8 adódott hozzá.

A kutatók szerint úgy lehet megelőzni a szélsőségesen hideg és meleg napokon a keringési betegségek miatti halálozások növekedését, hogy fejleszteni kell ennél a betegpopulációnál a riasztási és tanácsadási rendszereket, folyamatokat.

„Tisztában kell lennünk a figyelmeztető környezeti kihívásokkal” – jelentette ki dr. Alahmad, aki felhívta a kardiológiai szervezetek figyelmét arra, hogy adjanak ki olyan ajánlásokat és tudományos közleményeket, amelyek az extrém hőmérséklet és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás közti kapcsolatról szólnak.