A tudósok már régen tisztában vannak azzal, hogy a rendszeres fizikai aktivitás segít megelőzni a stroke-ot, a szívinfarktust és más szív- és érrendszeri betegségeket. Ám eddig csak néhány tanulmányban vizsgálták azt, hogy vajon a fizikai aktivitás megvéd-e a második súlyos szív- és érrendszeri eseménytől az első szívinfarktus után. 

A kutatók az egyesült államokbeli Mississippi, Észak-Karolina, Maryland és Minnesota Állam 1 115 olyan felnőttjének az adatait vizsgálták meg, akiknek volt már szívinfarktusuk az 1990-es évek közepétől 2018 végéig. A vizsgált populáció átlagéletkora a szívinfarktus bekövetkezésekor 73 év volt.

A tudósok rögzítették, hogy a vizsgálatban szereplők a szívinfarktusukat megelőző évek két, előre meghatározott időpontjában mekkora fizikai aktivitásról számoltak be. Minden szabadidős tevékenységre és házimunkára „pontokat” kaptak, így lehetett látni, ki mennyire aktív.

Sok pont - kisebb kockázat

Legtöbb esetben két évig követték a pácienseket. A legnagyobb fizikai aktivitású csoportnak 34 százalékkal volt alacsonyabb a kockázata arra, hogy megkapja a második szívinfarktusát is azokhoz képest, akiknek a legalacsonyabb volt a fizikai aktivitásuk.

A nagyobb fizikai aktivitású életút különösen a szívinfarktus utáni első évben volt hasznos, mert ebben az évben a legtöbbet mozgóknak 63 százalékkal volt alacsonyabb a második szívinfarktus kockázata! Szintén ebben a szívinfarktus utáni évben az aktív csoportnak 39 százalékkal volt alacsonyabb a bármely ok miatti halálozási aránya a legkevésbé aktívakhoz képest.

Ezeket a kutatási eredményeket 2022 decemberében mutatták be az Amerikai Szív Társaság Tudományos Ülésszakán. Az eredmények mindaddig csak előzetesnek számítanak, amíg a teljes kutatást nem publikálták egy szakmailag lektorált tudományos folyóiratban.

„A tanulmányunk további bizonyítékkal szolgál arra, hogy ha nagyobb a fizikai aktivitásunk a középkorú éveinkben, még mielőtt szívinfarktust kapnánk, akkor sokkal jobbak a későbbi életkilátásaink” – foglalta össze Yejin Mok, a tanulmány vezető kutatója. - Ezzel együtt fontos, hogy ne úgy gondoljunk a fizikai aktivitásra, mint egy mindent vagy semmit tétre – tette hozzá a kutató. „Az üzenet mindössze annyi, hogy mozogjunk. A nagyobb fizikai aktivitás jobb, ám már egy kis testmozgás is jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kockázatcsökkentéséhez.”

Ennyit kell(ene) mozogni hetente

A hivatalos ajánlások szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc fokozott intenzitású aerob fizikai aktivitásra van szükségük, esetleg a kettő kombinációjára. Legalább heti két napon ajánlott izomerősítő gyakorlatokat is végezni.