Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Szórakozás 2022.08.06. Ureczky Eszter
Az MKT legfrissebb hírei

Lesznai Anna és a szerelem meséskönyve

Lesznai Anna a magyar szecessziós irodalom és képzőművészet emlékezetes alakja, aki egyaránt ismert népi motívumokat idéző hímzéseiről és a Nyugat több nemzedékéhez fűződő alkotói-baráti kapcsolatáról. Számos munkájában központi szerepet tölt be a szívmotívum mint a nőiség, a természet és a szerelem jelképe. Olvasson egy felnőtteknek (is) szóló mesét tőle, melynek címe „Mese az eperszemnyi szívről” az Idődíszítés című kötetből!


 

Lesznai AnnaLesznai Anna (született Moscovitz Amália, 1885–1966) költő, író, iparművész volt, akinek falusi környezetben, Körtvélyesen töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végig kísérte. Gyerekként parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten és Párizsban.

Első versei a Nyugatban jelentek meg. Hímzései, illusztrációi és írói alkotásai a magyar szecesszió jegyében születtek. Ady ezt írta a Hazajáró versek című kötetről írott kritikájában 1909-ben: „Lesznai Anna nagyon cirógatja a szókat, azokat is, amelyek ezt a nagy becézést nem érdemlik meg. Még nem tudja, hogy 999 szót kell megölni, hogy az ezredik, az igazi megszülessen.” Ezt az – állítólagos – fegyelmezetlenséget akkoriban a női, ösztönösebb alkotómódszer sajátosságának tekintették. A véleményt Lesznai is osztotta: „Egész életemben nem akartam mást, mint nem férfiművészetet adni. Az asszony ne akarjon jobbat csinálni, hanem mást.”

Dolgok öröme című verse is kifejezi a természethez, a világban betöltött helyéhez való, nőként megélt viszonyulását: „Tér nincs köztetek s köztem: világ gyümölcsei dolgok / Tér nincs viszony nincs, csak boldog egymáshoz érés”.

Első férje Jászi Oszkár író, politikus, egyetemi tanár, szociológus volt. 1919-től Bécsben élt emigrációban. Ettől kezdve haláláig Gergely Tibor festőművész felesége, akivel 1930-ban tértek vissza Budapestre. Budapesti és körtvélyesi háza ekkor is sok írónak, művésznek nyújtott otthont. A fiatal művészek pályáját is figyelemmel kísérte, többek közt József Attiláét és Radnóti Miklósét.

1939-ben ismét emigrációba kényszerült és New Yorkba költözött. Itt fejezi be Kezdetben volt a kert című kétkötetes korrajzi nagyregényét. Életének utolsó két évében egymás után kétszer is hazalátogatott, válogatott verskötetét is itthon rendezte sajtó alá.

Alább olvasható a teljes mese.

 

Címke felhő

irodalom nők szerelem

Ez is érdekelheti

Apám a kerti széken ült, levegőért kapkodott... Novellakiállítás a szívünkről: Posta Marianna - NINCS NAGY BAJ

Novellakiállítás a szívünkről: Lackfi János - TEKNŐC-ÜZEMMÓD

Érbetegségek - mélyvénás trombózis

Boka/kar index a tünetmentes érbetegség kimutatására

A portfóliódiéta is csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát

A szívinfarktusról és a teendőkről - röviden