A hagyományos, emberből emberbe történő szívtranszplantációtól ez a műtét egyedül csak magában a szervben különbözik – közölte a kutatócsoport a sajtóközleményében. „Az a célunk, hogy a tipikus, mindennapi, szívtranszplantáció gyakorlatát úgy alkalmazzuk a nem emberből származó szerv transzplantációjában, hogy a beültetett szerv normálisan működjön, és ne kelljen semmilyen, korábban még nem tesztelt külső segítséget vagy gyógyszert alkalmazni” – magyarázta Nader Moazami, a New York-i Egyetem Langone Transzplantációs Intézetének szívtranszplantációs igazgatója.

Az orvoscsoport a két műtétet június 16-án és július 9-én végezte el, és a transzplantáció után mindkét alanyt három napig szoros műszeres megfigyelés alatt tartották. Ezidő alatt a beültetett szívek normálisan működtek, és nem mutatott kilökődésre utaló jeleket a páciensek szervezete, amiket olyan mesterséges keringésfenntartó műszerekre kötöttek, amelyek a páciensek halála után is fenntartották az alapvető életfunkciókat. Ez a két páciens nem lehetett szervdonor, ám a teljes szervezetüket felajánlották ehhez hasonló kísérleti, kutatási célokra. 

Nem ez az első hasonló eset

A két sertésszív a Revivicor nevű biotechnológiai cégtől érkezett, ebben az intézményben genetikailag módosított sertéseket nevelnek. Ezeken a sertéseken tíz genetikai módosítást végeztek el – négy blokkolta a sertésgéneket és megakadályozta a kilökődést, és hat módosítással pedig emberi géneket adtak a sertések génkészletéhez. Idén január elején már élő emberbe is sikeresen beültettek egy ilyen módosított sertésszívet a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában. Idősebb David Bennettnek számos szívbetegsége volt, a transzplantációra kezdetben jól reagált, ám márciusban szívelégtelenségben elhunyt. A halál pontos okát még mindig nem ismerik, ám egy sertésvírus miatti fertőzés biztosan hozzájárult a halálához. A szakértők szerint a sertésszív ki van téve a vírusfertőzésnek, ám ezt rendkívül nehéz észlelni.

A New Yorki-i egyetem orvoscsoportja közölte, hogy éppen ezért a transzplantációk során újabb víruskereső protokollt vezettek be. Ez a protokoll a xenotranszplantációhoz igénybe vett műtőhelyiségre is érvényes: ebben a műtőben ugyanis semmilyen más beavatkozást sem lehet végezni. A halott emberekbe való transzplantáció tesztelése annak ellenére is fontos, hogy már élő emberbe is ültettek be sertésszívet – állította Robert Montgomery, a New York-i Egyetem Langone Transzplantációs Intézetének igazgatója. „Továbbra is a tanulásra, tanulmányozásra, mérésekre helyezzük a hangsúlyt, hogy megértsük, mi történik ennek a vadonatúj technológiának az alkalmazása során” – mondta az igazgató. Ezeknél a transzplantációknál például minden nap végezhetett biopsziát az orvoscsoport. A Marylandi Egyetem kutatócsoportja viszont ilyen részletességgel nem tudta tanulmányozni a beültetett szervet, mert a páciens életben volt a műtét után – magyarázta a kutató.

Más szervekre is szükség lenne 

A New York-i Egyetemen agyhalott embereken már vese-xenotranszlpantációt is végeztek. Az egyetem közleménye szerint 2021 őszén sikeresen hozzákötöttek egy sertésvesét a páciens lábához. A recipiens szervezete nem lökte ki a szervet, ami az 54 órán keresztül tartó megfigyelési időszakban normálisan működött.

A kutatócsoport tovább dolgozik az élő embereken végrehajtott xenotraszplantációs klinikai kísérleteken. Ám ehhez be kell szerezniük a hatósági engedélyeket. A New York-i Egyetem orvoscsoportja azt szeretné elérni, hogy megnyújtsák azt az időszakaszt, amelynek során a beültetett szívet monitorozhatják, hogy még több információt gyűjtsenek a kísérleti módszerről – fejtette ki Robert Montgomery. Tervei szerint ezeket a klinikai kísérleteket mostantól körülbelül 2025-ig kellene elvégezniük. A Revivicor vállalat áprilisban viszont úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy ezeket a klinikai kísérleteket reményeik szerint két éven belül tudják elkezdeni.

Még mindig sokan halnak meg szervhiány miatt 

Még mindig sok mindent kell megtudnunk a xenotranszplantációról, és az állatból emberbe történő műtéti folyamatok számos etikai vonatkozását kell még tisztázni. Ám ha ezeken túllennénk, akkor ez a módszer szervre váró emberek ezreinek nyújtana újabb reményt. „Meggyőződésem, hogy a xenotranszplantáció módszerével megújuló, fenntartható szervforrást nyújtunk, és ezzel elérhetnénk azt, hogy senkinek se kelljen meghalnia azért, mert nem jut időben beültethető szervhez” – fejezte ki reményét Robert Montgomery.

Forrás: https://www.theverge.com/2022/7/12/23205141/pig-heart-xenotransplant-dead-patients-organs