Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Életmód 2022.07.15. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Közel nyolcszázezer már felismert szívbeteg országa vagyunk

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat.


Prof. Dr. Becker DávidA kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi plusz életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi tudományterület együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz Prof. dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a többi között az AstraZeneca gyógyszervállalat támogatásával megvalósuló Szívünk Napja esemény apropóján.

Elöregedő társadalom, egyre több beteg

Magyarországon évek óta kevesebb gyerek születik, mint amennyi az éves halálozás, a populáció öregszik, társadalmunkban egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek az idősek körében jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb (akár immár halálos) infarktust kaphatnak.

Prof. Dr. Kiss Róbert GáborA régióban a társadalmi-gazdasági tényezők közötti különbségek nem látszanak csökkenni, az iskolázottság, a munkanélküliség egyaránt meghatározói annak, hogy mekkora eséllyel alakul ki valakinél keringési betegség. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek egy iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest.

A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent a kontinensen - derült ki az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent elemzéséből. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések sikere csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (például cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság adatait. - Ráadásul az állampolgárok legkevesebb egyharmada fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számon tartott időskori aortabillentyű-szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánkban a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.

Ez is érdekelheti

Elhízás (Obesitas)

Nem igaz, hogy a hirtelen szívhalál csak a férfiak "betegsége"! Nőnapi figyelemfelhívás az OMSZ-tól

Miért hagyják meghalni a nőket, ha az utcán összeesnek?

Hogyan készüljön orvoshoz?

3 hét rehabilitáció - van valami értelme?

Gondoskodás a szívbetegről