MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Magyarországon minden ezredik gyermek veleszületett szívhibával érkezik a világra. Így a keringési rendszert érintő betegségek a leggyakoribbak közé tartoznak a veleszületett fejlődési rendellenességek között. A fejlett műtéti technikáknak és a gondos utánkövetésnek köszönhetően ezeknek a gyerekeknek a 90 százaléka meg is éri a felnőtt kort. Nem mindegy azonban, hogy azt milyen életminőségben tölti.

Amikor a gyógyszeres terápia már nem segít, és a szív nem tudja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást biztosítani, akkor életveszélyes állapotról beszélünk. A létfontosságú szervek nem kapnak elegendő oxigéndús vért, és a szívizom vérellátása is egyre romlik.

A szívelégtelenség legsúlyosabb, végső stádiumában lévő betegeken segíthet a szívtranszplantáció, a szívátültetés, vagy ideiglenesen (akár hosszú évekre is) a műszív. Akinek műszíve van, annak nincs pulzusa, nem hallani a mellkasában szívdobogást, maximum halk suságás hallatszódik - a keringés ugyanis folyamatos. Két traszplantált és egy műszíves páciens osztja meg velünk a tapasztalatát és elképesztő történetét.

Betegedukációs kisfilmet készített a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika munkatársai által indított Új szívben Ép lélek Program csapata a szívtranszplantációban érintett betegek útjáról a telefonon érkező szívtranszplantációs riadótól kezdve egészen a kórházból való távozásig. A beavatkozásra váró érintett szemszögéből forgatott film a folyamat főbb állomásain vezet végig, miközben az orvosi tájékoztatás mellett a már transzplantált betegtársak is feltárják az egyes pontokhoz kapcsolódó gondolataikat, érzéseiket, megéléseiket, ami sokat segít az új szívre várók aggodalmainak, szorongásainak csökkentésében, mentális állapotuk javításában, elősegítve ezzel is a gyógyulást.

Mi a műszív és hogyan helyettesíti a szív munkáját? Meddig lehet élni a műszívvel és milyen életminőséggel? Mennyivel más, mint a szívtransztplantáltaknak? A szívátültetett embereknek hogyan változik meg az élete? Erről szinte minden kiderül az érintettektől!

A kutatók sikeresen ültettek be genetikailag módosított sertésszívet két olyan ember szervezetébe, akiket már halottnak nyilvánítottak, de mesterségesen továbbra is biztosították a keringésüket – közölte a New York-i Egyetem kutatócsoportja. Ezek a műtétek újabb lépést jelentenek az állat-ember szervtranszplantáció, más néven a xenotranszplantáció útján, ahol idén már jelentős sikereket értek el – így egyre nagyobb a remény arra, hogy ezzel az új, megbízható módszerrel enyhítsék a világszerte fennálló szervhiányt.

Heten vehettek át emlékérmet a Szív a Szívért Alapítvány Semmelweis Egyetemen megrendezett ünnepségén, amelyet az első hazai szívátültetés harmincadik évfordulója alkalmából szerveztek. Az érem az első magyarországi beavatkozást elvégző dr. Szabó Zoltán professzor emléke előtt is tiszteleg, és a tervek szerint mostantól minden évben díjazzák ezzel azokat, akik kimagasló szakmai és menedzseri teljesítményt nyújtva segítik elő, hogy a hazai szívtranszplantációs program a világ élvonalába emelkedjen. A Semmelweis Szalonban megtartott eseményen jelen voltak a betegszervezet képviselői, újszíves páciensek és a szívtranszplantáció meghatározó szaktekintélyei egyaránt.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.