MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján hétfőn átadták azt a hibrid műtőt, ahol elsősorban speciális szívkatéteres beavatkozásokat végeznek, de alkalmas akár nyitott szívműtétek elvégzésére is. A legfejlettebb technológiát képviselő műtőt mintegy egymilliárd forintból alakították ki. A cikk alján a hibrid műtőről készült videó is megtalálható.

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

A hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti: csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban (30-40 év között) megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés.

A hirtelen szívhalál világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik. Nyilvános helyen csak laikusok segítségére számíthat, aki holtan esik össze. Ilyenkor az első 3-4 perc kritikus ugyanis a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben.

Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.

A vérhígítók, más néven antikoagulánsok megakadályozzák a véralvadást vagy meggátolják a már kialakult vérrögök növekedését, így számos szív- és érrendszeri betegség kezelésére vagy megelőzésére, illetve hosszabb műtét után használják ezeket.

Az orvostudomány mára számtalan vizsgálattal képes korai stádiumban is felfedezni a szívbetegségeket, így a szívkoszorúér-betegséget is. Nézzük, mi minden lapul az orvosok eszköztárában!

Magyarországon minden ezredik gyermek veleszületett szívhibával érkezik a világra. Így a keringési rendszert érintő betegségek a leggyakoribbak közé tartoznak a veleszületett fejlődési rendellenességek között. A fejlett műtéti technikáknak és a gondos utánkövetésnek köszönhetően ezeknek a gyerekeknek a 90 százaléka meg is éri a felnőtt kort. Nem mindegy azonban, hogy azt milyen életminőségben tölti.

Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet?