"A kapcsolat egyik lehetséges oka az, hogy ezekben a munkakörökben az átlagosnál több a stressz” – mondta dr. Yvonne Michael, a tanulmány szerzője, és a philadelphiai Drexel Egyetem Dornsife Közegészségügyi Intézetének epidemiológiai és biostatisztikai docense, aki szerint a rossz egészségi állapotot a nagy teljesítménykényszerű, emellett viszont alacsony ellenőrzési jogkörű munkakörökben tapasztalták. Bár ebben a kutatásban a stressz tényezőjét közvetlenül nem mérték, de az mindenki számára egyértelmű volt, hogy a szociális munkát és a pénztárosi munkát nagy nyomás alatt kell teljesíteni.

Szívbetegségek és munka

A kutatáshoz idősebb nők adatait elemezték, hogy legyen elég hosszú idő a keringési betegségek jelentkezésére. Egyrészt nőknél a menopauzát követően emelkedik drasztikusan a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, másrészt emelkedik az idősebb nők száma a munkaerőpiacon, értékes munkaerőnek számítanak. Dr. Yvonne Michael és kutatócsoportja 65 000 menopauza után álló nő adatait elemezte, az átlagéletkoruk 63 év volt.

A kutatócsoport a szívbetegségi kockázatot az Amerikai Szív Társaság keringési kockázati paraméterei alapján értékelték, ezek négy viselkedési tényezőt rögzítenek (a dohányzást, a testsúlyt, a fizikai aktivitást és a táplálkozást) és három kockázati tényezőt (az összes koleszterint, a vérnyomást és az éhgyomorra mért vércukorértéket).

Sok tudás, de rossz életmód

A kutatók megdöbbentek azon, hogy az egészségügyi ellátásban dolgozó nőknél az átlagnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a keringési betegségek kockázata. Azt várták volna, hogy mivel ők megfelelő (az átlagnál jobb) ismeretekkel rendelkeznek a szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről, így ők egészségesebbek lesznek.

A kutatás arra jutott, hogy bár ezek a nők rendelkeznek az egészséggel kapcsolatos információkkal, de egyrészt az átlagosnál stresszesebb körülmények között dolgoznak, másrészt a munkakör jellemzője a többműszakos munkabeosztás. Az alvás-ébrenlét időszakainak állandó változása növeli több betegség kialakulásának esélyét.

A nagy nyomás mellett az is ront a helyzetükön, hogy gyakran órákon keresztül kényszerülnek megállás, percnyi pihenő nélkül dolgozni, ez egyben azt is jelenti, hogy az étkezésre, a testmozgásra és a nyugalomra sincs minimálisan elegendő idejük a műszak alatt. Márpedig a stressz egy olyan gyulladáskeltő tényező, amely érinti a véredényeket, és ez később keringési rendszeri betegségekhez vezethet – tették hozzá a kutatók.

Miért egészségesebb dolog tanárnak lenni?

Úgy tűnik, hogy az ingatlanközvetítő ügynökök, az értékesítési ügynökök és az irodai asszisztensek körében alacsonyabb a munkahelyi feszültség, több a „rövid pihenő” lehetősége és változatosabb, összetettebb a munka. A női ingatlanközvetítőknek és értékesítési ügynököknek 24 százalékkal, illetve az irodai asszisztenseknek 11 százalékkal, a női tanároknak pedig 9 százalékkal alacsonyabb az esélye arra, hogy szív- és érrendszeri betegségeik legyenek.

„Azt feltételezzük, hogy azok a munkakörök egészségesebbek, amelyeknek az álladó tulajdonsága a munkában jelenlévő változatosság, újdonság” – tette hozzá dr. Michael, magyarázatként pedig elmondta: a tanár sokat olvas az órára való felkészüléskor, összeállítja a tematikát, a feladatokat, teszteket szerkeszt, prezentációkat készít, (jó esetben érdekes) dolgozatokat javít, tehetséges diákokat mentorál, és a szülőkkel is kapcsolatot tart, az órákat kötelező szünetek szakítják meg. Mindez együtt azt eredményezi, hogy a stressz ellenére is kisebb szív- és érrendszeri kockázatnak vannak kitéve.