A csúcstalálkozó főtémája: „Beültethető defibrillátor (ICD) az életért” kezdeményezés: a hirtelen szívhalál elleni küzdelem az átmeneti gazdaságokban”. A rendezvényt az Európai Szívritmus Társaság (EHRA) és a Magyar Kardiológusok Társasága közösen szervezte.
A Summit célja bemutatni a hirtelen szívhalál megelőzésének hasznát és hatékonyságát, mivel éves szinten a hirtelen szívhalál (HSZH) az elhalálozások egy jelentős részéért felel, az ipari országokban pedig ez a vezető elhalálozási ok. A HSZH eszközös kezelésével sok ritmuszavar megszüntethető lenne, ami az elhalálozási arányt is csökkentené. A rendezvény célja az orvosi, politikai és ipari szektorok kapcsolatának építése annak érdekében, hogy a HSZH, szívelégtelenség és aritmiák primer és szekunder megelőzésében nagyobb politikai és gazdasági odafigyelést, támogatást biztosítson. Az eszközös, különösen az ICD kezelés egyre növekvő elfogadottságnak és hatékonyságnak örvend, ezért széles körben alkalmazzuk. Ennek ellenére még mindig rengeteg, magas HSZH kocázattal bíró beteghez nem jut el ezen antiaritmiás kezelés, mert vagy kis számban hozzáférhetőek az eszközök, vagy kevés a megfelelően képzett szakember. A beültetés nem csak a költségvetésen, a finanszírozáson és a GDP-n múlik, hanem elmélyült szakmai tudást is igénylő feladat. Az implantációk számának a növeléséhez mind az eszközös kezelés elméletének – szakmai ajánlásoknak, eszközválasztásnak, programozásnak és problémamegoldásnak -, mind magának a beültetési eljárás gyakorlati oktatásának a fontosságát hangsúlyozta a rendezvény. A HSZH csökkentésére irányuló törekvés paradoxonja az, hogy a megfelelő rizikóstratifikáció és az alapbetegségek elsődleges ellátása mellett a primer és szekunder megelőzésben alkalmazott eszközök – elsősorban az ICD-k- beültetési számai a hirtelen szívhalál esetszámait még mindig nem érik el az átmeneti gazdaságokban. A csúcstalálkozó az alacsony, közepes és magas implantációs számmal bíró országok meghívott képviselőinek előadásaival próbált rávilágítani a regionális különbségekre és ezek politikai-gazdasági, finanszírozási, és nem utolsó sorban képzési hátterére. Ugyancsak fókuszba került a betegszervezetek szerepe a betegek életminőségének javításában, az európai populáció hirtelen szívhalálának rizikócsökkentésében, ill. megelőzésében. A regionális különbségek okait és megoldási lehetőségeit tárgyalta a nemzetközi résztvevőkből – közép-kelet európai kardiológusokból, egészségügyi közgazdászokból, politikusokból és újságírókból - összeállított kerekasztal négy szekció végén. Az EHRA Summit 2010 Budapest fővédnökségét Schmitt Pál köztársasági elnök, védnökségét pedig Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere elvállalta, elismerve a főtéma aktualitását, fontosságát és üzenetét.
Írásos meghívást kapott minden ESC tagállam Kardiológus Társaságának ill Aritmia Munkacsoportjának elnöke, ill. minden EHRA vezető beosztású tagja (testületi tagok, bizottsági tagok) az „EHRA Summit 2010 Budapest” rendezvényre. Regisztrált résztvevőként 31 országból érkezett 197 érdeklődő kolléga. A 2010-es Summit programja tömör, lényegretörő volt. A visszajelzések alapján, valamint az EHRA vezetőségével telekonferencia segítségével összeállított program Faculty-jében 27 országból (Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Görögország, Grúzia, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Lettország, Libanon, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegro, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna) vett részt meghívott elnökként illetve előadóként 55 neves kardiológus-aritmológus ill. egészséggazdasági és politikus szakember.
Az első szekcióban Prof. Panos Vardas, az EHRA elnöke és az ESC választott leendő elnöke, Prof. Merkely Béla, az MKT elnöke, az EHRA Nemzet Társaságok Bizottságának társelnöke és Sélleiné Márki Mária, az OEP elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd az európai tagállamok egészségügyi és egészséggazdasági különbségeit részletezték az előadók. A kardiovaszkuláris epidemológiai különbségekről Prof. Józan Péter, a hirtelen szívhalál kezelésének egészséggazdasági nehézségeiről Dr. Gaál Péter, a hirtelen szívhalál epidemiológiájáról Prof. Stefan Kääb, végül a diabetes és hirtelen szívhalál kapcsolatáról Prof. Miran Kenda tartott összefoglaló előadást. Az EHRA égisze alatt elkezdett, évente megjelenő, az ESC tagországok elektrofiziológiai adatait tükröző EHRA White Book koncepcióját, fejlődését, a kiadvány létrehozását az egyik alapítója, Wolpert professzor mutatta be.
A második szekció a hirtelen szívhalál primer és szekunder megelőzésének eszközös lehetőségeiről szólt, mely felölelte a konvencionális pacemaker-, ill. a primer és szekunder prevenciós ICD kezelés lehetőségeinek állásfoglalását dr. Csanádi Zoltán, Prof. Robert Hatala, Prof. Adrzej Lubinski előadásában. Prof. Milos Taborsky az előző, Pilzenben tartott EHRA és Eastern Initiative találkozó eredményeit mutatta be, melyet kerekasztal megbeszélés követett.
A harmadik, kardiális reszinkronizációs kezelésről szóló szekcióban Prof. Merkely Béla foglalta össze a CRT kezelés hatékonyságának legfrissebb bizonyítékait, majd az OEP részéről Dr. Gajdácsi József mutatta be a CRT kezelés egészséggazdasági hátterének magyarországi lehetőségeit, e speciális, drága, de költséghatékony kezelés finanszírozási modelljének, döntési algoritmusának magyar vonatkozásait.
A negyedik szekcióban a nemzetközi ajánlások létrehozásának folyamatát és gyakorlati implementációs lehetőségeit, nehézségeit részletezte van de Werf professzor. Ő utána Camm, majd Glikson professzorok figyelemfelkeltő előadásait hallhattuk a HSZH megelőzésében és kezelésében bizonyítottan leghatékonyabb ICD kezelés költségvonzatáról, és ez utóbbinak a kezeléshez ténylegesen hozzájutó betegek arányára kifejtett hatásáról. A költséghatékony kezelés részét képezi a megfelelő képzés, melynek közép-kelet-európai vonatkozásait, az EHRA politikáját Kautzner professzor elemezte.
A következő szekció foglalkozott a HSZH kezelésének komplex kérdéseivel: a magas kockázatú betegek kiszűrésével, megfelelő prediktív faktorok létrehozásával, megtalálásával és gyakorlati alkalmazhatóságával Milicic és Dan professzorok előadásai foglalkoztak. Külön előadásban mutatta be Proclemer professzor az Olasz Pacemaker / ICD Regisztert, mint követendő, követhető modellt magas rizikójú, már eszközt viselő betegek után-követésében. A sokszorosan, gyakran rövid időn belül ismétlődően jelentkező életveszélyes kamrai ritmuszavarok kezelésében egyre inkább elfogadott kezelési módszer az ICD-s betegeknél a kamrai tachycardia abláció, számolt be Revishvili professzor.
Az utolsó szekcióban a már eszközös védelemmel bíró betegek menedzsmentjével kapcsolatban hangzottak el előadások, melyben a német, cseh, angol modellek felépítését, eredményeit mutatták be dr. Dieckmann, Ms Kristofova és Ms Lobban. Az Eastern Initiative történetét, felépítését, jelentőségét, céljait, tervezett jövőjét foglalta össze az egyik alapító, Prof. Milasinovic. Kuck professzor a HSZH kezelési perspektíváit vetítette elénk.
A második, harmadik, negyedik és ötödik szekció végén 30 perces kerekasztal keretében a résztvevők saját országuk gyakorlatát, számadatait, ennek politikai-gazdasági hátterét mutatták be néhány percben, majd együtt vitatták meg a kifutási lehetőségeket, rámutatva a homogenitás hiányára, mint a mindenképpen megszüntetendő problémára, melyben az összes meghívott előadó egyetértett. Minden kerekasztal megbeszélést a szekcióban tárgyalt, adott kezelés jövőképének, irányvonalának bemutatása követte.
Összességében az EHRA Summit 2010 Budapest elérte célját, a szakmai megbeszélések mellett helyet biztosítva a gazdasági, politikai hatások bemutatásának is, melyet a meghívott hazai és nemzetközi sajtó is bemutat a mediában. Magyarországra azért esett az Európai Kardiológus Társaság választása, mert hazánkban az ellátási igényeknek megfelelő számú ritmusszabályozó készülék kerül beültetésre. Magyarország Közép-Európa azon ún. „Zöld lámpás” országai közé tartozik, ahol kellő ütemben nő a készülék beültetések száma és fenntartható a fejlődés. A nemzetközi konferencia megszervezésével a Magyar Kardiológusok Társasága lehetőséget kapott több mint egy évtizedes, a régióban példaértékű munkájának bemutatására. A csúcstalálkozó egyértelmű üzenete, hogy a hirtelen szívhalál megelőzésében és kezelésében nem csak országonkénti szakmai összefogás, hanem nemzetközi szakmai, egyészség-gazdasági, egészségpolitikai összefogás és stratégia kialakítás szükséges. A financiális háttér és politikai elfogadottság, befogadás mellett rövid- és hosszútávú elméleti és gyakorlati képzés szükséges nagy esetszámú, ún. „high volume centrumokban”. A képzés tervezetten lehet rövid, néhány napos ún. „proctorship” program, 8-12 hetes rövid training, ill 1 éves EHRA fellowship program. A képzés nemzetközi hálózatának kiépítését, a képzőhelyek és a képzésterv akkreditációját, ill. a képzendő szakemberek centrumonkénti/ képzésenkénti elosztását az EHRA felügyelné. Mindemellett az ipari szektor feladata pedig anyagi támogatás formájában segíteni a programokat. Az aritmiák közérthető megismertetésében a publicitásra is hangsúlyt kell fektetni, melynek egyik formája a nemzeti és nemzetközi – pl. EHRA - aritmia szervezetek folyamatos jelenléte, megjelenése a médiában, míg a másik a megfelelően szervezett, reklámozott, aktív országos és nemzetközi betegszervezetek létrehozása, hasonlóan az Arrhythmia Alliance-hez.
Dr. Zima Endre
