A magasvérnyomás gyermek- és serdülőkorban történő felismerése és megfelelő kezelése az életminőséget is befolyásoló felnőttkori szövődmények megelőzésé szempontjából fontos.
A mozgásszegény életmód, túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások mellett egyre gyakoribb gyermekkori magasvérnyomás kialakulása, a gyermeklakosság akár 10–18%-át is érintheti. A hypertoniás szülők gyermekeinél gyakrabban fordul elő magasvérnyomás, ez még inkább igaz a serdülőkorban, ahol 86%-ban pozitív az ezirányú családi anamnézis. Az elhízott gyermekeknél gyakoribb a magasvérnyomás mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség előfordulása is csakúgy, mint felnőttkorban. Gyermekkorban a másodlagos (azaz szervi eredetű), ezen belül a veseeredetű magasvérnyomás a gyakoribb, míg serdülőkorban jelentősen megnő az elsődleges (alapbetegség nélküli) magasvérnyomás előfordulási gyakorisága.
Mikor gondoljunk gyermek vagy serdülőkori magasvérnyomásra:
A magasvérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek családi halmozódása, vese- szív-, hormonális-, idegrendszer betegségeinek jelenléte és a fent említett rizikófaktorok mellett a leggyakoribb tünet lehet a fejfájás, szédülés, látásromlás, fáradékonyság esetleg orrvérzés megjelenése is. Jelentősen megemelkedett vérnyomással társulhatnak súlyosabb tünetek (pl. aluszékonyság, görcstevékenység), ezek megjelenése esetén kórházi kezelés válhat szükségessé.
Fontos szerepe van a gyermek- és iskolaorvosoknak a magasvérnyomás szűrésében. Gyermekek vérnyomásának mérésekor, a megfelelő nyugodt környezet, ülő testhelyzet biztosítása és a felkar hosszához igazodó más-más szélességű vérnyomásmérő mandzsetta használata szükséges a pontos vérnyomásérték meghatározásához. A vékony mandzsetta hamisan magasabb, a széles pedig alacsonyabb vérnyomást mutat, a megfelelő a váll könyök távolság 2/3-át fedi le. A normál vérnyomásérték életkor, nem és testmagasság szerint gyermekkorban különbözőek, melyet százalékos táblák alapján határozunk meg (a 95% fölé eső értékeket tekintjük magasvérnyomásnak). A diagnózis felállításába szintén segítséget nyújthat a 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) is.
Kivizsgálás és kezelés:
Magasvérnyomás gyanú esetén először a másodlagos hypertonia (egyes szervek veleszületett vagy szerzett betegségének) kizárása szükséges. Az alapvizsgálatok közé tartozik a kórtörténet és családi előzmények megismerése, a fizikális vizsgálat, az EKG és a laboratóriumi vizsgálatok (vizelet, vérvizsgálat) mellett szükség esetén képalkotó vizsgálatok (pl. hasi- vagy szívultrahang) elvégzése is. A szemfenékvizsgálat a tartós magas vérnyomás okozta érelváltozást már korán jelezni tudja. Amennyiben szükséges további részletes kivizsgálás a megfelelő speciális gyermekgyógyászati centrumokban folytatódhat.
A kezelést a kiváltó ok határozza meg. Egyik legfontosabb a megelőzés, megfelelő életmód és étrend mellett, dinamikus mozgással a testsúly kontrollálásával megakadályozhatjuk a magasvérnyomás kialakulását, vagy csökkenthetjük a vérnyomást. Másodlagos hypertoniánál a kiváltó ok feltárása és kezelése mellett szükség lehet vérnyomáscsökkentő beállítására is. A vérnyomást a kornak, nemnek és testmagasságnak megfelelő célérték alá kell csökkenteni. A megfelelően kezelt magasvérnyomásos gyermekek otthoni vérnyomásmérése, vérnyomásnapló vezetése és rendszeres háziorvosi gondozása szükséges.
Gyermekkori, serdülőkori hypertoniával kapcsolatos hírek
A kamaszkori magas stressz felnőttkori elhízással és magas vérnyomással járhat együtt
2024.04.03.
A serdülőkorukban erős, stresszről beszámoló fiatal felnőttekben nagyobb valószínűséggel alakult ki valamilyen keringési rendszert érintő kockázati ...
