1. Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése

 Fő cél:

A 65 évesnél fiatalabb lakosság szívkoszorúér-betegség miatti halálozása 20%-kal csökkenjen 2010-ig

  • Helyzet

  • Célok

  • Indikátorok

  • Akciók

  • Együttműködők

  • Költségvetés

Helyzet

A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, közöttük is kiemelten a szív koszorúereinek betegségei, elsősorban a szívinfarktus. 65 évesnél fiatalabb korban minden harmadik haláleset oka a keringési rendszer betegsége. Az önpusztító életmód – jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel – a figyelembe nem vett vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség és sokszor az akut ellátás hiányosságai külön-külön és együtt veszélyeztetik, vagy tovább rontják mindannyiunk esélyét egy teljesebb, egészséges, alkotó életre.

Amíg a nyugat-európai országokban a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változások, a testmozgás és a korszerű gyógyszeres kezelés hatására a keringési rendszer betegségei (szívkoszorúér-betegség, agyérrendszeri történés, perifériás érbetegség, illetve aorta betegség) okozta halálozás mértéke 1970 óta 40-50%-kal csökkent, addig Magyarországon nőtt ugyanezen idő alatt. Az ellentétes irányú változások következtében 1997-ben a keringési rendszer betegségei és ezen belül a szívkoszorúér betegségei okozta korai (0-64 éves korban bekövetkezett) halálozás Magyarországon gyakorlatilag háromszorosa volt az Európai Uniós átlagnak, de még a közép-kelet európai (KKE) országok lakosságának átlagos halálozási mutatóit is meghaladta.

Mindhárom kulcstényező – életmód, környezet és egészségügyi ellátás – hozzájárulhatott az elmúlt évtizedekben kialakult fenti tendenciákhoz. Ami az egészségügyi ellátást illeti, a szív-érrendszeri betegségek megelőző, gyógyító és rehabilitációs ellátásának hiányosságai is jelentős szerepet játszhattak a lakosság szív-érrendszeri egészségi állapotának romlásában, de az utóbbi években beszámolhatunk kedvező eredményekről is: 1997-től, ha kis mértékben is, de évről évre csökkent a 15-64 éves férfiak körében a szív-koszorúér betegségei és azon belül a heveny szívizominfarktus okozta halálozás. Hazánkban a jól kezelt magas vérnyomásos betegek aránya napjainkban 17-28% között van, régiótól, vizsgált populációtól függően. Ez az arány a megfelelő orvos-továbbképzéssel és betegoktatással akár 90%-ra is növelhető.

Több sikertörténet létezik a szívkoszorúér-betegség prevenciója területén. Az Észak-Karéliai Program 1972-ben indult Finnországban egy helyi petícióra történt válaszként. A program sikere összkormányzati együttműködésnek volt köszönhető, amely sürgős és hatásos segítséget nyújtott a szívkoszorúér-betegségek okozta rendkívül magas halálozás csökkentésére. Az eredmények azt mutatják, hogy 1972-ben a férfiak 52%-a dohányzott, de 1992-re ez az arány már 32%-ra csökkent. A diétás változások eredményeképpen az össz-koleszterin szint mintegy 15%-ot csökkent az észak-karéliai lakosság körében. A program keretei között megszervezték a magas vérnyomás betegségben szenvedők gondozását, illetve a felvilágosító tevékenységek eredményeképpen nőtt a lakosság körében azoknak az aránya, akiknek az életében a fizikai aktivitás rendszeressé vált. A program ideje alatt az észak-karéliai férfi lakosság körében a szívkoszorúér-betegség miatti halálozás mintegy 50%-kal csökkent. Finnországban 1970-től 1996-ig mintegy 65%-kal csökkent a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás a 65 évesnél fiatalabb férfiak és nők körében (1970-ben a finn férfiak szívkoszorúér-betegségek miatti halálozása 2,4-szerese volt a magyar férfiakénak, 1996-ban pedig már alig több mint fele – 58,8%-a).

Vezető szakemberekből álló munkacsoport azzal a céllal alakult meg több mint két évvel ezelőtt, hogy felvállalva a feladatot, legjobb tudása szerint kidolgozzon egy olyan nemzeti programot, mely belátható időtávlaton, 10 éven belül érzékelhetően javítja, csökkenti a szívinfarktusos halálozást Magyarországon.

 

Célok 2010-ig
  • A 65 évesnél fiatalabb lakosság koszorúér-betegség miatti halálozásának csökkentése 20%-kal

  • A rendszerszerű hipertónia-szűrés hatékonyságának növelése

  • A rendszeres kezelésben részesülő hipertóniás betegek részarányának növelése, legalább 85%-ra

  • A hipertónia hatékony kezelésével legalább 50%-ra kell növelni azon betegek részarányát, akiknek a vérnyomása a 140/90 Hgmm határértéknél alacsonyabb

  • A szív-keringési rendszeri betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésének fejlesztése: egészséges táplálkozás népszerűsítése, testmozgás népszerűsítése, dohányzás visszaszorítása, egészségfejlesztés az oktatásban, nevelésben

 

Indikátorok
  • Szívinfarktusos halálozási adatok

  • Szív-koszorúér megbetegedési adatok (incidencia, prevalencia)

  • Rizikótényezők: dohányzással, étrenddel, táplálkozással, testmozgással kapcsolatos adatok (lásd a megfelelő alprogramokat)

  • A rendszeres kezelésben részesülő hipertóniások részaránya, megfelelő vérnyomású betegek részaránya

 

Akciók
  1. Magas vérnyomás és rizikófaktorainak prevalencia felmérése, lakossági felmérések, megbetegedési adatok gyűjtése

  2. A lakosság magas-vérnyomás szűrése (lásd ott)

  3. Az alapellátásban a magas vérnyomás gondozás minőségének javítása

  4. A magas vérnyomásos betegek gyógyszerészi gondoskodási programjának megvalósítása

  5. Nemzeti magas-vérnyomás regiszter és az ehhez szükséges információrendszer megtervezése, létrehozása és működtetése.

  6. A magas-vérnyomás ellátóhelyek szervezeti és működési feltételeinek kidolgozása és e helyek akkreditációja

  7. Továbbképzési és oktatási programok mind a betegek, a lakosság széles rétegei részére, mind pedig az orvosok, egészségügyi szakdolgozók részére

  8. Sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása

  9. Egészséges táplálkozás: koleszterinszint csökkentés, elhízás mérséklés (lásd ott)

  10. Testmozgás népszerűsítése (lásd ott)

  11. Dohányzás visszaszorítása (lásd ott)

  12. Egészségfejlesztés az oktatásban (lásd ott) 

 

Együttműködők

  • Fővárosi Szent Imre Kórház

  • Országos Kardiológiai Intézet

  • Ép-Szív Munkacsoport

  • ÁNTSZ központi és területi intézetei

  • Központi Statisztikai Hivatal

  • Országos Egészségbiztosítási Pénztár

  • Országos Alapellátási Intézet

  • Országos Mentőszolgálat

  • Magyar Hypertonia Társaság

  • A témához csatlakozó szakmai társaságok

  • Budapesti Szent Ferenc Kórház

  • Nemzeti Szívalapítvány

  • IMC Kht.

  • Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola

  • Project Hope

  • További együttműködők

 

Költségvetés 2001-2002 (ezer Ft)

Akció száma

Akciók

Rendelkezésre álló forrás  Ezer Ft

Az akció fiananszíro-zásában résztvevők

Ezer Ft

Forrás 2001 Költségvetési  fejezet, előirányzat, intézményi költségvetés

Ezer Ft

Forrás 2002 Költségvetési  fejezet, előirányzat, intézményi költségvetés

1.

Adatszolgáltatás minőségének javítása

3 000

EüM

1 500

Ép Szív

1 500

Ép Szív

3.

Gondozás minőségének ellenőrzése, protokollok

30 000

EüM

15 000

OEP

15 000

OEP

6.

A magas vérnyomás ellátóhelyek feltételrendszerének kidolgozása és e helyek akkreditációja

2 000

EüM

2 000

OEP

 

 

7.

Orvos továbbképzés, beteg oktatás, lakossági felvilágosítás

20 000

EüM

10 000

Ép Szív

10 000

Ép Szív

8.

Sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása

409 300

EüM

409 300

Sürgősségi betegellátás

 

 

 

Összesen

464 300

 

437 800

 

26 500