A diasztolés vérnyomás és az intenzív vérnyomáscsökkentési stratégia hatása a kognitív állapotra: a SPRINT MIND tanulmány eredményei
2023.03.29. MHT, Dr. Vályi Péter
Diastolic Blood Pressure and Intensive Blood Pressure Control on Cognitive Outcomes: Insights From the SPRINT MIND Trial.
Jiang C, Li S, Wang Y, Lai Y, Bai Y, Zhao M, He L, et al.
Hypertension. 2023; 80(3):580-589. https://doi.org/10.1161/HYPERTENSIONAHA.122.20112
Nem tisztázott, hogy milyen kedvező vagy káros hatása van a vérnyomás intenzív csökkentésének a kognitív képességekre és az agyi vérátáramlásra az alacsony diasztolés vérnyomású személyekben. A SPRINT MIND (Systolic Blood Pressure Intervention Trial Memory and Cognition in Decreased Hypertension) tanulmány eredményeinek az utólagos elemzését végezték el. A tanulmányba véletlenszerűen sorolták a részvevőket a vizsgálati csoportokba: vagy intenzív vérnyomáscsökkentési stratégiát követtek (a szisztolés vérnyomás kezelési célértéke <120 Hgmm; 4278 páciens) vagy a standard vérnyomáscsökkentési stratégiát alkalmazták (a szisztolés vérnyomás kezelési célértéke <140 Hgmm; 4385 személy). Az alapvizsgálatkor mért diasztolés vérnyomás kvartiliseit figyelembe véve elemezték a vérnyomáscsökkentő stratégia hatását a kognitív paraméterekre és az agyi vérátáramlásra. Az intenzív vérnyomáscsökkentési stratégiát követő csoportba sorolt páciensek között kisebb volt a valószínű demencia és az enyhe kognitív károsodás incidenciája, mint a standard módon kezelt csoportban, függetlenül az alapvizsgálatkor mért diasztolés vérnyomástól. Az intenzíven és a standard módon kezelt csoportok összehasonlításakor a valószínű demencia vagy enyhe kognitív károsodás kockázati aránya a diasztolés vérnyomás legalacsonyabb kvartilisében 0,91 (95% konfidenciaintervallum [CI] 0,73-1,12), a legfelső kvartilisében 0,70 (95% CI 0,48-1,02) volt, az interakciót mutató P=0,24. Hasonló eredményre jutottak, amikor a valószínű demenciát (interakció P=0,06) és az enyhe kognitív károsodást (interakció P=0,08) külön-külön elemezték. Az intenzív vérnyomáscsökkentő stratégiának a cerebrális vérátáramlásra gyakorolt hatását sem befolyásolta az alapvizsgálatkor mért diasztolés vérnyomás (interakció P=0,25). Még a diasztolés vérnyomás legalacsonyabb kvartilisébe eső betegekben sem volt az intenzív és a standard vérnyomáscsökkentési csoportok összehasonlításakor arra utaló tendencia, hogy az évenként vizsgált agyi vérátáramlás szignifikáns mértékben megváltozott volna (+0,26 [95% CI -0,72 – 1,24] ml/[100 g·min]). Összefoglalva, nem találtak arra utaló eredményt, hogy a vérnyomás intenzív csökkentése kedvezőtlenül befolyásolná a kognitív kimeneteli mutatókat és a cerebrális perfúziót az alapvizsgálatkor alacsony diasztolés vérnyomású páciensekben.