A Magyar Hypertonia Regiszter 2018–23 programnak nem titkolt célja volt, hogy felhívjuk a figyelmet a rendelői vérnyomásmérés fontosságára, ezzel növeljük a mérések napi számát, és kimutassuk, hogy minél több vérnyomásmérés történik a rendelőkben, annál jobb lesz a betegek ellátása, tehát több olyan betegünk lesz, akinek a vérnyomása jól kontrollált.
Közel 5 millió vérnyomásmérési adat gyűlt össze. Fontos kiemelni, hogy ezek a mérések úgy történnek, hogy a vérnyomásmérő készülékből egy mobil adatát-viteli egységből közvetlenül a rendszer adatbázisába kerülnek az értékek, tehát egyenesen a betegek karjáról kapjuk az eredményeket.
Az elemzések igazolták, hogy a vérnyomásmérés gyakorisága és a vérnyomáscélérték elérési aránya között összefüggés van. Vannak olyan adatok is, amelyek arra utalnak, hogy a praxis mérete is fontos szempont lehet: kisebb praxisokban az átlagos szisztolés és diasztolés vérnyomásérték alacsonyabb. Ez nyilván összefüggésben lehet az ellátást végző orvos és szakdolgozók leterheltségével.
Mondani sem kell, hogy a COVID-pandémiának egyértelműen hatása volt a vérnyomásgondozásra. A projekt elején, tehát a COVID előtti időszakban napról napra növekedett a napi mérésszám, de a pandémia beindulásával egy hirtelen törés volt megfigyelhető. Ezt követően attól függően, hogy a járványnak éppen milyen hullámát éltük, alakultak a mérésszámok (1. ábra).
Ezen időszak alatt az EESZT-fejlesztéseknek köszönhetően a telemedicinális ellátás is egyre nagyobb teret nyert. A vérnyomásmérés, a hypertoniagondozás egy jelentős szelete telemedicinális módszerekkel is jól kontrollálható, és a betegek ez alapján konzultálhatnak orvosukkal. Azonban az is látszik, hogy ha nagyon hosszú időn keresztül nincs orvos-beteg találkozó, annak negatív következményei vannak. Ezért már vannak állásfoglalások arra vonatkozóan, hogy a telemedicinális kapcsolatok ellenére milyen gyakoriságúnak kell lennie a személyes orvos-beteg találkozásoknak. Nyilván ez a beteg állapotától és társbetegségeitől is függ, illetve attól is, hogy mennyire van jól kontrollálva a beteg vérnyomása. Hazánkban mindenképpen javasoljuk hypertoniás betegeink számára a 6 havonkénti személyes találkozót a családorvossal, kezelőorvossal.
A konkrét adatokra áttérve, a rendelőben mért vérnyomásértékek szerint a betegek 55%-ánál a vérnyomás magasabb a 140/90 Hgmm-es határértéknél (2. ábra). Még ha le is számítjuk azokat, akiknek fehérköpeny-hypertoniája van, azt lehet mondani, hogy a rendelőben megforduló betegeknél – akiknél vérnyomásmérés történik – közel 50%-ban nem kontrollált a magas vérnyomás. Vagy azért, mert nem is szednek vérnyomáscsökkentőt, vagy pedig nincs jól beállítva a terápia. Ez nagyjából beleilleszkedik a nemzetközi adatsorokba, amelyek szerint a betegek 30–60%-a nincs jól kontrollálva.
Ezek kedvezőtlen adatok, hiszen Magyarországon a felnőtt lakosság több mint egyharmada hypertoniás. Kb. 15–20%-ra tehető azon betegek száma, akiknek a vérnyomása a normál érték felső határán van, vagyis az emelkedett-normális vérnyomás-kategóriába tartoznak. A jelenlegi irányelvek azt mondják, hogy az ebbe a kategóriába eső betegeknél javasolt az ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzése, ez pedig már átvezet a másik nagy projekthez, az ABPM-projekthez.
A jelenleg is zajló, többközpontos, nyílt, obszervációs vizsgálat célja megállapítani az ABPM-vizsgálatok javallatait, illetve elemezni a kapott vérnyomásadatokat és azok összefüggését betegjellemzőkkel. Az eddig feldolgozott eredmények alapján az ABPM-vizsgálatok legjellemzőbb indikációja a háziorvosi gyakorlatban a magas (62%) vagy ingadozó (39,5%) otthoni vérnyomásértékek kontrollja. A mért ABPM-értékek alapján a betegek kétharmada hypertoniásnak igazolódott. Fontos adat, hogy bizonyos betegjellemzők növelik annak kockázatát, hogy ABPM-mel hypertonia igazolódjon: így például az obesitas megduplázza, a horkolás ténye pedig 50%-kal emeli a kockázatot.
Az MHT jelenleg is folyó két nagy szakmai programja az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával zajlik. A vizsgálatok eredményeiről folyamatosan tájékoztatjuk a hypertoniás betegekkel foglalkozó és a magasvérnyomás-betegség iránt érdeklődő kollégákat.
Dr. Járai Zoltán
