Semaglutide and walking capacity in people with symptomatic peripheral artery disease and type 2 diabetes (STRIDE): a phase 3b, double-blind, randomised, placebo-controlled trial
Bonaca MP, Catarig AM, Houlind K, Ludvik B, Nordanstig J, Ramesh CK, Rasouli N, Sourij H, Videmark A, Verma S; STRIDE Trial Investigators
Lancet 2025; 405: 1580-1593. doi: 10.1016/S0140-6736(25)00509-4
Összefoglalás
Háttér: A PAD (peripheral artery disease: perifériás artériás érbetegség) az ateroszklerotikus vaszkuláris megbetegedés alsó végtagokon észlelhető gyakori megjelenési formája, a világon több mint 230 millió egyént érintő betegség. Az eddigi terápiás lehetőségek meglehetősen szerények voltak, a funkcionális kapacitást és az életminőséget csak kis mértékben javították. A vizsgálatban a szemaglutid járástávolságra, tünetekre, életminőségre és kimeneteli klinikai eseményekre kifejtett hatását tesztelték PAD-ban szenvedő T2DM-betegek körében.
Módszerek: A STRIDE kettős vak, randomizált, placebokontrollos klinikai tanulmány, melyet 20 ország 112 centrumában folytattak Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában. A PAD-ban szenvedő T2DM-betegek életkor ≥18 év volt, claudicatio intermittens klinikai jeleit mutatták (Fontaine IIa stádium, járástávolság >200 m, boka-kar index ≤0,90 vagy lábujj-kar index ≤0,70). A betegek a véletlen besorolás elve alapján 1:1 arányban, heti 1x1,0 mg subcutan szemaglutidot vagy placebót kaptak 52 héten keresztül. A vizsgálat elsődleges végpontja a maximális járástávolság kiindulási helyzethez viszonyított változása volt az 52. héten megítélve, konstans, 12 fokban megemelt járópadon mérve. A vizsgálatban figyelemmel kísérték a biztonságossági paramétereket. A klinikai tanulmányt NCT04560998 alatt regisztrálták.
Eredmények: A vizsgálatba 2020. okt. 1. és 2024. júl. 12. között 792 beteget választottak be, a szemaglutid ágon 396 beteg, a placebo ágon 396 beteg szerepelt, a betegek között 195 (25%) nő és 597 (75%) férfi volt, az életkor medián 68,0 (IQR 61,0-73,0) volt. A vizsgálat 52. heténél a kiindulási helyzethez viszonyított járástávolság hányadosa nagyobb volt a szemaglutid vs. placebo ágon (1,21 [IQR 0,95-1,55] vs. 1,08 [IQR 0.86-1,36], a két ág között különbség 1,13 (95% CI: 1,06-1,21; p = 0,004). A szemaglutid ágon 6 súlyos mellékhatás 5 (1%) betegben, a placebo ágon 9 súlyos mellékhatás 6 (2%) betegben fordult elő, ezek lehetséges módon vagy valószínűen a vizsgálati készítménnyel összefüggésben voltak. A leggyakoribb mellékhatás súlyos gastrointesztinális esemény volt (2 esemény 2 betegben a szemaglutid ágon, 5 esemény 3 betegben a placebo ágon). A kezeléssel összefüggésben haláleset nem fordult elő.
Következtetések: A szemaglutid növeli a járástávolságot tüneteket okozó PAD-ban szenvedő T2DM-betegek körében. További vizsgálatok szükségesek az előnyös hatás hátterében meghúzódó mechanizmusok feltárása érdekében. A szemaglutid hatékonyságát és biztonságosságát PAD-ban szenvedő, nem cukorbetegek egyének körében szintén további vizsgálatokkal kell még tisztázni.
Abstract
Background: Peripheral artery disease is a highly morbid type of atherosclerotic vascular disease involving the legs and is estimated to affect over 230 million individuals globally. Few therapies improve functional capacity and health-related quality of life in people with lower limb peripheral artery disease. We aimed to evaluate whether semaglutide improves function as measured by walking ability as well as symptoms, quality of life, and outcomes in people with peripheral artery disease and type 2 diabetes.
Methods: STRIDE was a double-blind, randomised, placebo-controlled trial done at 112 outpatient clinical trial sites in 20 countries in North America, Asia, and Europe. Participants were aged 18 years and older, with type 2 diabetes and peripheral artery disease with intermittent claudication (Fontaine stage IIa, able to walk >200 m) and an ankle-brachial index of less than or equal to 0·90 or toe-brachial index of less than or equal to 0·70. Participants were randomly assigned (1:1) using an interactive web response system to receive subcutaneous semaglutide 1·0 mg once per week for 52 weeks or placebo. The primary endpoint was the ratio to baseline of the maximum walking distance at week 52 measured on a constant load treadmill in the full analysis set. Safety was evaluated in the safety analysis set. This trial is registered with ClinicalTrials.gov, NCT04560998 and is now completed.
Findings: From Oct 1, 2020, to July 12, 2024, 1363 patients were screened for eligibility, of whom 792 were randomly assigned to semaglutide (n=396) or placebo (n=396). 195 (25%) participants were female and 597 (75%) were male. Median age was 68·0 years (IQR 61·0-73·0). The estimated median ratio to baseline in maximum walking distance at week 52 was significantly greater in the semaglutide group than the placebo group (1·21 [IQR 0·95-1·55] vs 1·08 [0·86-1·36]; estimated treatment ratio 1·13 [95% CI 1·06-1·21]; p=0·0004). Six serious adverse events in five (1%) participants in the semaglutide group and nine serious adverse events in six (2%) participants in the placebo group were possibly or probably treatment related, with the most frequent being serious gastrointestinal events (two events reports by two [1%] in the semaglutide group and five events reported by three [1%] in the placebo group). There were no treatment-related deaths.
Interpretation: Semaglutide increased walking distance in patients with symptomatic peripheral artery disease and type 2 diabetes. Research implications include the need for future studies to further elucidate mechanisms of benefit and to assess the efficacy and safety in patients with peripheral artery disease who do not have type 2 diabetes.
Prof. Dr. Jermendy György
az MDT web-szerkesztősége nevében
PÁLYÁZATOK 
