A kongresszusi előadások, poszterek között nagyszámban találhatók olyan munkák, amelyek a PET/CT fontosságáról számolnak be. Többek között az Ön munkacsoportja is e téren jó kapcsolatot ápol a PET/CT vizsgálatokat végző ScanoMed Kft.-vel. A vizsgálati eljárás fontosságáról, elérhetőségéről, indokoltságáról dr. Illés Árpád belgyógyász, hematológus, immunológus, kardiológus szakorvossal beszélgettem.

Bejelentkezve megnézheti a videó interjút!


– Professzor Úr! A lymphomás betegek vizsgálati protokolljában a PET/CT ma Magyarországon kutatásnak számít, vagy tekinthetjük rutin diagnosztikai módszernek?  

– Szerencsére ma már a PET/ CT vizsgálat és az onkohematológusok által döntően használt 18FDG-PET/CT rutin eljárásnak számít. Természetesen az egyes lymphomatípusokban és a betegség különböző stádiumában más és más indikációk alapján, de elérhető, és elmondhatjuk, hogy a lymphomás betegeknek nemcsak a kezelését, de a túlélési lehetőségét is nagymértékben javítja. Ugyanis a kezelés kezdetén az úgynevezett stádiummegállapító vizsgálat pontosítja a betegség kiterjedtségét és egyben a prognózisra is utal. Ugyanakkor a kezelés végén végzett standard, A-evidenciának számító, úgynevezett végleges hatást lemérő PET/CT vizsgálat nagymértékben elősegíti, hogy a betegek tumormentességét megállapítsuk, hiszen ez alapvető feltétele a lymphomások gyógyulásának. Ezzel el tudjuk kerülni a túl- és alulkezelést, valamint meg tudjuk óvni a betegeket a kezelés késői mellékhatásaitól. Vannak olyan esetek, amikor nem A-, hanem B-, vagy C-evidenciaként, de mindenképpen fontos orvosi indikációként végezzük el a kezelést. Meg kell említenünk a személyre szabott kezelést, amikor két ciklus kemoterápia után Hodgkin-lymphomákban vagy agresszív lymphomákban megnézzük, hogy a kezdeti állapothoz képest hogyan változott a daganat életképessége, mennyire volt kemoszenzitív. A jó terápiás korai válasz, a kemoszenzitivitás az egyik legjobb prognosztikai tényező, amely alapján a kezelést tudjuk intenzifikálni vagy redukálni. Ez még nem rutin vizsgáló módszer, de világszerte sok tanulmány támasztja alá a fontosságát Hodgkin-lymphoma vagy agresszív lymphoma esetén.  

– Elérhetőnek tartja betegei számára PET/CT vizsgálatot? A bonyolult beküldési szabályozás befolyásolja az elérhetőséget, hátráltathatja a terápia időben való elkezdését? 

  – Előrehaladott daganatos betegségek esetében a kezelést minél előbb meg kell kezdeni. Időnként sorban állás van a hazai ellátóknál – a PET/CT vizsgálatot végző centrumok többnyire magánszolgáltatók, de szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk, és az első kezelésre váró betegek esetében többnyire sürgősségi ellátást kérünk. A vizsgálat véleményem szerint elérhető, az internetalapú feladás jól megszerkesztett, nincsenek fennakadások. Ez egy nagyon drága vizsgálat, érthető, hogy limitálja az OEP is, bizottságok vizsgálják a megfelelő indikációt, viszont jó lenne az orvosok által indokoltnak tartott vizsgálati számot elérnünk. A hematológus szakma teljes mértékben igénybe veszi, egységes az álláspontja a PET/CT-t illetően, hiszen nagyon jók az indikációi és a lehetőségei. 

– Ön az egyik élharcosa annak, hogy a PET/CT vizsgálatok a lymphomás betegek diagnosztikai sorába kerüljenek. Milyen esetekben tartja abszolút indokoltnak a vizsgálat elvégzését?  

– Teljesen egyértelmű, hogy minden Hodgkin-lymphomás  és agresszív lymphomás betegnél transzplantáció előtt és után is el kell végezni a vizsgálatot, ez nem is képez vitát. Indolens lymphomák esetében teljes tumormentességet nem tudunk elérni, de a tumorsejteknek a minél kisebb száma javítja a prognózist, vagy akár a teljes túlélés esélyét növelheti. Ahhoz, hogy tudjuk, mi tűnt el, mi maradt meg, szükséges egy alap kiindulási vizsgálat, amihez tudunk viszonyítani. Hangsúlyozom, hogy a kezelés utáni állapotfelmérésben, a transzplantáció előtti és utáni prognózis megítélésében, a primer stádiumfelmérésben feltétlenül szerepe van.  

– Elegendőnek tartja a jelenlegi keretszámot? Költséghatékonynak tartja a vizsgálatot, ha a lymphomás betegek kezelésére fordított összköltséget tekintjük?  

– Az elmondott indikációkban feltétlenül indokoltnak és költséghatékonynak tartom, ezekre sajnos nem elegendő a keretszám, aminek – ahogyan az tervezve volt – folyamatosan emelkednie kellene. Vannak olyan esetek – radioterápia, biopszia –, amelyekben további tanulmányokat kell folytatni. De az időközönként végzett, úgynevezett követési vizsgálatok nem költséghatékonyak. Lymphomák tekintetében éves szinten 1500–2000 vizsgálat történik, ennek közel a duplájára lenne szükség. Miután a betegek is ismerik, sokan teljesen indokolatlanul is igénybe veszik, igaz, térítés ellenében.

 – Mit vár a jövőtől a lymphomás betegségben végzett PET/CT vizsgálatok vonatkozásában?  

– Szeretném, ha a nem teljesen rutinvizsgálatok rutinindikációkká, A-evidenciává válnának, hiszem, hogy az új vivőanyagok javítják a PET/CT specificitását és szenzitivitását, és talán könnyedebben, várakozás nélkül küldhetjük vizsgálatra a beteget, ami tovább javíthatja a gyógyulási esélyt.