|
|
|
Betegtájékoztató információk
| Kérjük, válasszon az Önt érdeklő témák közül.
Dokumentum címe és megtekintése
(új ablakban: a kis ikonra kattintva,
ezen az oldalon: a nevére kattintva)
|   |
| | Típusa
(a file kiterjesztése) | |
| | | Publikálás dátuma |  |
| | | Méret / Letöltési idő (56.6K) | |
|
| Dokumentumok nem regisztrált felhasználóknak |  | | Molekuláris mikrobiológiai diagnosztika | |  | htm |
| | 2003. 04. 29. | | 0,007 Mb / 0:01 | | | | | | Génszekvenálás, DNS-chip technológia | | | | htm |
| | 2003. 04. 29. | | 0,005 Mb / 0:01 | | | | | | A DNS és RNS molekulákról általában | | | | htm |
| | 2003. 04. 29. | | 0,006 Mb / 0:01 | | | | | | Gyakoribb monogénes- és polygénes betegségek | | | | htm |
| | 2003. 04. 29. | | 0,013 Mb / 0:02 | | | | | | A genetikai tanácsadás gyakori problémái | | | | htm |
| | 2003. 04. 29. | | 0,007 Mb / 0:01 | | | | | | Genetikai betegségek kivizsgálásának lehetőségei hazánkban | | | | htm |
| | 2003. 01. 30. | | 0,086 Mb / 0:13 | | | | | | A humángenetika története | | | | htm |
| | 2003. 01. 30. | | 0,005 Mb / 0:01 | | | | | | Genetikai Betegségek felismerésének lehetőségei | | | | html |
| | 2001. 02. 19. | | 0,02 Mb / 0:03 | | |
|
 | Genetikai betegségekről általában | Genetikai Betegségek felismerésének lehetőségei
Dr. Török Olga
Tájékoztatónk ezen részében röviden ismertetjük azokat az alapvető fogalmakat, amelyek a betegségek öröklődés menetének megértéséhez elengedhetetlenek. Ezt követi egy rövid összefoglaló a különböző öröklődési módokról, majd ismertetjük a genetikai tanácsadás szerepét ezen betegségek megelőzésében. Végezetül a genetikai betegségek méhen belüli felismerésére irányuló vizsgálómódszerekről szólunk.
MIVEL FOGLALKOZIK A GENETIKA? MIT KELL TUDNI A VELESZÜLETETT BETEGSÉGEKRŐL?
A genetika a különböző tulajdonságok szülőkről utódokra történő átörökítésével foglalkozó tudomány. Ezek a tulajdonságok természetesen lehetnek az egészséges emberre is jellemző tulajdonságok, mint. pl. a testmagasság, intelligencia, a szem színe stb., illetve különböző betegségek, amelyek bizonyos esetekben már közvetlenül megszületés után láthatóak, más esetekben később, sokszor csak a felnőttkorban jelentkeznek.
A különböző betegségek, rendellenességek általában az adott betegségre, ill. rendellenességre jellemző módon öröklődnek, de nem ritkán gyakorlatilag azonos tünetekkel járó betegségekre többféle öröklődési mód is jellemző lehet.
A veleszületett fejlődési rendellenességek gyakorisága Magyarországon mintegy 3% .Az okok nem minden esetben deríthetők ki, mintegy 20%-ban genetikai eredetűek. Számos rendellenességet környezeti tényezők okoznak, és sajnos ezek nem ritkán olyanok, amelyek az anyában tünetmentes betegséget okoznak, így fel sem merül a terhesség alatt, hogy ilyen veszélynek voltak kitéve.
A veleszületett betegségek lehetnek olyanok, amelyek az újszülött megtekintésekor már szembetűnőek, de lehetnek olyan funkcionális (működési) zavarok, amelyek csak a későbbi fejlődés folyamán, esetleg gyógyszeresen korrigálható, de sok esetben ma még nincs kezelési lehetőség.
NÉHÁNY ÖRÖKLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALOM
A genetikai kódrendszer
Az emberi test sejtekből épül fel, és valamennyi sejtnek magja 46 (23 pár) kromoszómát tartalmaz. Ezen párok egyike anyai, másik apai eredetű. A kromoszómák hordozzák a különböző emberi tulajdonságokat meghatározó géneket, tehát ezek azok a kisebb egységek, amelyek meghatározzák, hogy a szülőktől milyen tulajdonságokat örököl az egyén. A 23 kromoszómapárból egy pár a nemi kromoszómának felel meg, a nemi kromoszómák lehetnek X vagy Y kromoszómák. Az ép hímivarsejtek a 22 testi kromoszóma mellett vagy egy X vagy egy Y kromoszómát tartalmaznak, míg az ép petesejtek a 22 testi kromoszóma mellett egy X nemi kromoszómát. Ha az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, az utód fiú lesz, XY nemi kromoszómákkal, míg ha az X kromoszómát tartalmazó hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, az utód lány lesz, XX nemi kromoszómával.
A genetikai rendellenességek
Genetikai rendellenességeket okozhatnak a gének szintjén bekövetkezett változások és állhatnak a háttérben számbeli és szerkezeti kromoszóma rendellenességek. Az egyénnek lehet valamilyen genetikai betegsége vagy hordozhat és átörökíthet egy genetikai betegséget anélkül, hogy arról tudomása lenne.
GENETIKAI BETEGSÉGEK ÖRÖKLŐDÉSE
Domináns öröklődés
Domináns öröklődés esetén a betegségért felelős gén akkor is kifejti hatását, ha a kromoszómapár másik tagján a megfelelő gén szabályos, azaz az egészséges tulajdonságot hordozza. Ennek megfelelően a betegség átörökítésének esélye 50%.
Recesszív öröklődés
A recesszív gének csak abban az esetben fejtik ki hatásukat, ha a kromoszómapár mindkét tagján a betegségért felelős gén jelen van. Néhány kóros recesszív gént valamennyi ember hordoz, azonban a legtöbb emberben ennek nincs semmilyen következménye, hiszen a génpár másik tagja az egészséges jelleget hordozza, és ez domináns, azaz elnyomja a „kóros” gén hatását. Az utód tehát csak abban az esetben lesz beteg, ha mindkét szülője hordozza a betegségért felelős gént, illetve mindkettőjüktől a kromoszómapár azon tagjait örökli, amelyiken a betegségért felelős gén foglal helyet. Ennek az esélye mindkét szülő hordozó volta esetén 25%.
Nemhez kötött öröklődés
Ez esetben a betegségért felelős, csaknem valamennyi esetben recesszív gén az egyik X kromoszómán helyezkedik el. Recesszív gén esetében tehát az anya hordozza a betegséget anélkül, hogy ő maga beteg lenne. Lányainak 50% eséllyel átadhatja a kóros gént, és ez esetben ők is hordozók lesznek. A fiú utódok azonban 50% eséllyel betegek lesznek, hiszen anyjuktól vagy az egészséges vagy a kóros gént hordozó X kromoszómát öröklik.
Kromoszóma rendellenességek
Számtalan fajtájuk létezik és többszörös rendellenességeket eredményeznek, amelyek súlyos szellemi fogyatékossággal is társulnak. Ezen esetek hátterében állhatnak hiányzó vagy számfeletti kromoszómák, néha a kromoszómáknak csak egy kisebb darabja hiányzik vagy kettőződik meg. A legtöbb kromoszóma rendellenesség az ivarsejtek képződése során keletkezik. Bizonyos esetekben azonban ezek a rendellenességek is örökletesek, azaz valamelyik szülő hordoz olyan szerkezeti átrendeződést, ami az ő esetükben ugyan sem hiánnyal, sem többlettel nem jár, az utódoknak átörökítve az utódban vagy kromoszóma többletet vagy hiányt idézhet elő.
Multifaktoriális öröklésmenet
A legtöbb veleszületett rendellenességet a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása idézi elő. Az ismétlődés esélye attól függ, hogy hány családtag érintett, illetve jelentősen befolyásolja az is, hogy az adott népességben milyen a betegség / rendellenesség gyakorisága.
MI A GENETIKAI TANÁCSADÁS CÉLJA?
A genetikai tanácsadás célja, hogy segítse azokat a családokat a családtervezésben, akiknek bármilyen ok miatt az átlagosnál magasabb a kockázatuk arra, hogy utóduk valamilyen rendellenességgel vagy betegséggel születik. Az emelkedett kockázat okai lehetnek a családban előfordult, betegségek/rendellenességek, a terhesség alatt az anyát ért bármilyen külső ártalom, az anya életkora vagy bizonyos betegségei, illetve a terhesség során a magzatra vonatkozó szűrővizsgálatok eredménye.
A genetikai tanácsadás során a házaspár választ kaphat arra a kérdésre, hogy mi az adott esetben a szóban forgó betegség/rendellenesség ismétlődésének (előfordulásának) esélye. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a tanácsadást végző orvos megfelelően tájékozott legyen a kérdéses betegséggel kapcsolatban. Ennek érdekében célszerű a beteg családtagra vonatkozó valamennyi orvosi dokumentumot elhozni a tanácsadásra. Amennyiben a házaspár nem ismeri a szóban forgó betegséget, megfelelő felvilágosítást kaphat a betegség súlyosságáról, lefolyásáról, a gyógyítás esetleges lehetőségeiről.
Természetes igényként merül fel a legtöbb tanácskérőben a megelőzés. Sajnos napjainkban nagyon kevés rendellenesség esetében van lehetőség az elsődleges megelőzésre, azaz a fogamzás előtt, illetve a terhesség korai időszakában az anya betegségének megfelelő kezelésével, esetleg bizonyos vitaminok pótlásával megakadályozni a rendellenesség kialakulását. Tekintettel arra, hogy bizonyos helyzetekben ezek a megelőzés eszközei, célszerű már a terhesség vállalása előtt felkeresni a genetikai tanácsadót.
A legtöbb betegség / rendellenesség esetében azonban ma még csak a másodlagos megelőzés lehetősége adott. A méhen belüli (intrauterin) magzat vizsgálata révén felismerésre kerülhetnek bizonyos betegségek, rendellenességek. Néhány rendellenesség ma már az intrauterin életben is eredményesen kezelhető, legtöbbször azonban ilyenkor csak a terhesség befejezése ajánlható fel, mint egyetlen lehetőség a beteg magzat megszületésének megakadályozására. A tanácsadást végző orvos minden esetben csak felvilágosítást végez, a döntéseket természetesen a házaspárnak kell meghozni.
A tanácsadás során a házaspár választ kap arra is, hogy az adott esetben milyen vizsgálatok révén ismerhető fel vagy zárható ki a szóban forgó betegség. Ezek között a vizsgálatok között vannak olyanok is, amelyek invazívak, azaz olyan beavatkozást igényelnek, amelyek során a vizsgálatot végző orvos valamilyen eszközzel behatol a méhűrbe. Ennek természetesen vannak veszélyei is. A beavatkozás módjáról, és kockázatáról és arról, hogy a szóban forgó betegségen kívül esetleg milyen egyéb betegségek, rendellenességek ismerhetők fel, ill. zárhatók ki, ugyancsak részletes felvilágosítás történik. A tanácskérő tájékoztatást kap arról is, hogy mi az adott vizsgálatnak a megbízhatósága. Miután a házaspárnak az esetleges beavatkozással kapcsolatos valamennyi kérdése megválaszolásra került, ha igénybe veszi a vizsgálatot, úgy előtte írásban kell nyilatkozzon arról, hogy a felvilágosítás valóban megtörtént.
MIT KELL TUDNI A PRENATALIS GENETIKAI VIZSGÁLATOKRÓL?
Prenatalisnak nevezzük ezeket a vizsgálatok azért, mert megszületés előtt a méhen belüli magzatra irányulnak. Lehetnek szűrővizsgálatok, amelyeket célszerű valamennyi terhesen elvégezni olyan esetekben is, amikor semmilyen ok sem utal a magzat betegségére /rendellenességére. A szűrővizsgálatok csak felvetik a lehetőségét annak, hogy a magzat bizonyos betegségeinek / rendellenességeinek kockázata magasabb az átlagosnál, de nem alkalmasak sem a betegség igazolására, sem kizárására.
Diagnosztikus vizsgálatoknak nevezzük azokat, amelyek révén a magzat betegsége / rendellenessége nagy valószínűséggel felismerhető, illetve kizárható. Ezek a vizsgálatok többnyire invazívak, azaz olyan magzati eredetű mintán végezhetőek, amelyeket csak úgy lehet nyerni, ha valamilyen mintavételi eszközzel a méhűrbe hatolunk. Mivel ezeknek a beavatkozásoknak kockázata is van, elvégzésük csak akkor indokolt, ha a segítségükkel kizárható betegség / rendellenesség kockázata meghaladja a beavatkozás kockázatát.
A LEGGYAKORIBB PRENATALIS DIAGNOSZTIKUS CÉLZATÚ BEAVATKOZÁSOK
Amniocentézis
A beavatkozás során az anya hasfalán keresztül vékony tűvel a méh falán és a magzatburkon keresztül 15-20 ml magzatvizet szívunk ki. A beavatkozás vagy folyamatos ultrahang ellenőrzés mellett történik, vagy előzetes ultrahangvizsgálat során választjuk meg a tű optimális behatolási helyét. A magzatvízben lévő sejtek kizárólag magzati eredetűek és ennek megfelelően a magzatra jellemző valamennyi genetikai információt hordozzák. A legtöbb vizsgálathoz ezeket a sejteket előbb tenyészteni (mesterséges körülmények között szaporítani( kell, így az eredmény elkészüléséhez mintegy 3 hét a várakozási idő. Esetenként előfordulhat, hogy a sejtek tenyésztése eredménytelen, ilyenkor a beavatkozás megismétlése szükséges. Kivételes esetekben a magzatvízsejtek tenyészetében végzett vizsgálat nem nyújt egyértelmű eredményt és csak közvetlenül a magzati vérből végzett vizsgálat dönthet.
A genetikai célzatú amniocentézis általában a 16-18. terhességi hetek között történik. A beavatkozás minimális mértékben, mintegy 0,5%-kal emeli a vetélés kockázatát, és a fájdalom amivel jár, kb. megfelel egy izomba kapott injekció által kiváltott fájdalomnak.
Kordocentézis
Ez az a beavatkozás, amelynek során folyamatos ultrahang ellenőrzés mellett ugyancsak az anyai hasfalon keresztül történő behatolással a köldökzsinórból vékony tűvel 2-3 ml vért veszünk. A beavatkozás kockázata lényegesen meghaladja az aminocentézist, mintegy 3-5%, ezért természetesen csak igen indokolt esetekben jön szóba.
CVS ( chorionic villus sampling- chorionboholy-mintavétel)
A beavatkozás során a mintavétel a méhlepényből történik ugyancsak folyamatos ultrahang ellenőrzés mellett vagy az anyai hasfalon át vékony tűvel vagy a hüvelyen és a méhnyakon keresztül felvezetett vékony katéteren át. A lepényben lévő sejtek ugyancsak a magzatra jellemző genetikai információt hordozzák, ezért alkalmasak a genetikai betegségek igazolására vagy kizárására. A vizsgálatok egy része a sejtek közvetlen vizsgálata révén lehetséges, más vizsgálatokhoz a sejtek tenyésztése is szükséges. Ettől függően az eredmény elkészültéig szükséges idő 2 naptól 2-3 hétig terjed.
Chorionboholy-mintavételt leggyakrabban a terhesség 10-12. hetében ajánljuk, de a terhesség későbbi időszakában is bármikor végezhető.
Előfordulhat, hogy a beavatkozás során nem sikerül a vizsgálathoz megfelelő mennyiségű esetleg minőségű anyagot nyerni, ez esetben azonnal vagy 1-2 héten belül a mintavétel megismétlése indokolt. Igen ritkán előfordul, hogy a chorionboholy-mintából történő vizsgálat eredménye nem egyértelmű, ilyenkor amniocentézis ( magzatvízvétel) esetleg kordocentézis ( magzati vérmintavétel) jön szóba.
A chorionboholy-mintavételt követően a vetélés kockázata alig magasabb az aminocentézis kockázatánál, 1-2%.
Valamennyi diagnosztikus vizsgálat esetében meg kell említeni, hogy nem létezik olyan vizsgálat amely 100%-os eredményt ad. Ennek a minimális bizonytalanságnak számos, a mintavétel és a minta feldolgozásának módszeréből adódó oka van.
GENETIKAI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
AFP szűrés
Az AFP szűrésről szóló bővebb információt a III. fejezetben foglaltuk össze.
Down szindróma szűrése
A leggyakoribb kromoszóma rendellenesség a Down szindróma. A háttérben egy számfeletti kromoszóma rendellenesség áll, azaz a normális kettő helyett az egyénnek három 21-es kromoszómája van. Ez különböző súlyossági fokú szellemi fejlődési elmaradottságot eredményez, a betegeknek jellegzetes az arckifejezésük, és nem ritka a társuló szívfejlődési rendellenesség sem. A Down szindróma vagy más néven 21 triszómia ( a 3 db 21-es kromoszóma alapján) előfordulásának kockázata a terhes életkorával emelkedik. A kockázat kb.35 éves korban éri el azt a mértéket, ami megfelel az amniocentézis kockázatának, tehát ezért valamennyi terhes esetében, akiknek életkora meghaladja a 35 évet, szóba jön a magzat kromoszóma vizsgálata. Minél fiatalabb a terhes, annál kisebb az esélye arra, hogy a magzat Down szindrómás legyen, ennek ellenére a 35 év alattiak szülik az összes 21-triszómiás magzat 75-80%-át.
Annak érdekében, hogy megállapítsuk, kik azok, akiknek a kockázata erre a betegségre az életkoron alapuló átlagosnál magasabb, valamennyi terhesnél a terhesség 16-18. hete között szóba jön egy vérből történő biokémiai szűrővizsgálat elvégzése. Az anyai vérből egy magzati eredetű fehérje és egy lepényi hormon vizsgálata történik. Mindkét marker koncentrációja alapvetően függ a terhesség nagyságától. Ennek ismeretében a két biokémiai marker szérumszintje és a terhes életkora alapján becsülhető a magzat Down szindrómájának esélye. Ez a kockázat azonban csak igen ritkán haladja meg az amniocentézis kockázatát. Mint minden szűrőtesztnek, ennek is van egy bizonyos fals pozitív tévedési rátája. A mi gyakorlatunkban ez a fals pozitív arány 5-6%, ami azt jelenti, hogy a terhesek 5-6%-ában a vizsgálat emelkedett kockázatot jelez olyan esetekben is, amikor a magzat valójában nem Down szindrómás. Ez tehát a magyarázata annak, hogy nem ajánlunk valamennyi terhesnek magzatvízvizsgálatot.
Annak eldöntésére, hogy kik azok a terhesek, akiknél a Down szindróma kockázata meghaladja az amniocentézis kockázatát, egy másik szűrőmódszert, ultrahangvizsgálatot javasolunk. Ultrahangvizsgálat során ezen esetekben célzottan keressük azokat a jeleket, amelyek utalhatnak a magzat Down szindrómájára.. Természetesen ezen jelek igazolása nem jelenti egyértelműen a magzat betegségét, de mindkét szűrővizsgálat esedményének pozitivitása esetén a magzat betegségének esélye mintegy 5 %, így ezen esetekben további beavatkozás (amniocentézis, esetleg CVS) indokolt.
Meg kell említeni természetesen azt is, hogy a szűrővizsgálat eredményének negativitása nem zárja ki a magzat Down szindrómáját, hiszen szűrőmódszerről van szó, és a két szűrővizsgálat révén együttesen a Down szindrómás eseteknek csak kb.40%-a ismerhető fel.
| | |
|
|
|
|
|
|
