A
Joslin Diabetes Center felfedezte, hogy milyen összefüggés állhat fenn a
cukorbetegség és az Alzheimer-kór között
A kutatók már jó ideje tudják, hogy a cukorbetegségben
szenvedők körében az átlagosnál nagyobb az Alzheimer-kór és más, elbutulással
járó betegségek kialakulásának kockázata, a két betegség összefüggésének pontos
okát azonban eddig nem sikerült feltárniuk.
Egy kölni tudóscsoport és a bostoni Joslin Diabetes Center
legújabb tanulmánya azonban azt valószínűsíti, hogy az agysejtek
inzulin-rezisztenciája befolyásolja a működésüket, és olyan biokémiai
változásokat idézhet elő, amelyek elsősorban az Alzheimer-kórra jellemzőek. A
tanulmányt e héten az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának dokumentumai között
az interneten is közzéteszik.
Az inzulin-rezisztancia a nem inzulinfüggő, azaz második típusú cukorbetegség,
az elhízás és az anyagcsere-zavarok egyik legfontosabb előidézője. Jelenleg az
Egyesült Államok népességének csaknem egynegyede szenved ilyen betegségekben.
Az inzulin-rezisztens szervezetek szövetei, például az izom-, a máj- és a
zsírszövetek nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulinra, így
sokféle anyagcsere-rendellenesség alakulhat ki. A cukorbetegek vércukorszintje
megemelkedik, ami - ha nem kezelik - érrendszeri megbetegedéseket okozhat,
vaksághoz, a végtagok amputálásához, vese- és szívbetegségekhez, szélütéshez és
idegrendszeri károsodásokhoz vezethet.
A Joslin Diabetes Centerben és más kutatóintézetekben működő
tudósok csak nemrég ismerték fel, hogy az inzulin receptorok az emberi
szervezet valamennyi szövetében, többek közt az agyban is megtalálhatóak, és
befolyásolhatják e szövetek működését. Azt is kimutatták, hogy az inzulin jelző
rendszer zavarai az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint más betegségek
esetében is megfigyelhetők.
Egy átfogó európai tanulmány szerint a cukorbetegek körében
legalább kétszer akkora a valószínűsége az Alzheimer-kór kialakulásának, mint
azok közt, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Az inzulint szedő
cukorbetegek közt még ennél is nagyobb a kór kockázata.
A kutatók - köztük Jens C. Bruning, a Kölni Egyetem munkatársa, aki korábban a
Joslin Diabetes Centerben dolgozott, valamint C. Ronald Kahn, a bostoni Joslin
Diabetes Center munkatársa - genetikailag módosított egereket használtak fel az
inzulin-rezisztencia agyi hatásainak tanulmányozásához. Olyan egereket vontak
be a kísérletbe, melyek agyi idegsejtjeiből kiirtották az inzulin-receptorokat.
Bruning és Kahn már korábban is kimutatta, hogy az ilyen egerek
idegsejt-specifikus inzulin-rezisztenciája hozzájárulhat a második típusú
cukorbetegség kialakulásához, az étvágytalansághoz, az elhízáshoz, sőt a
meddőséghez is.
A most közzétett tanulmányban a kutatók viselkedés- és
memóriavizsgálatok, korszerű képalkotó technológiák és biokémiai kísérletek
segítségével vizsgálták a genetikailag kezelt egerek agysejtjeiben lezajló
anyagcsere-folyamatokat, és összehasonlították azokat a kontrollcsoport
egereiben megfigyelt folyamatokkal. Az első csoportba tartozó egerek körében
sokkal kisebb aktivitást mutattak az inzulin jelző sejtek. Ennek következtében
viszont intenzívebbé vált a GSK3 béta enzim működése, és szélsőséges méreteket
öltött az ún. tau-fehérje foszforilálása. A tau túlzott foszforilálása az
Alzheimer-kór esetében megfigyelhető agykárosodás egyik tünete, amely már korai
stádiumban jelezheti a betegség kialakulását. A genetikailag kezelt egerek
esetében ugyanakkor nem csökkent az idegsejtek keletkezésének és életben
maradásának aránya, valamint az alapi glukóz-anyagcsere, ami azt valószínűsíti,
hogy az inzulin-rezisztancia más tényezőkkel együtt jelentkezve válthatja ki az
Alzheimer-kórt.
Bár annak kimutatásához, hogy miként befolyásolják az agyi
idegsejtek genetikai és biokémiai rendellenességei az Alzheimer-kór és egyéb
idegképződési betegségek kialakulását, további kutatások szükségesek, Kahn
professzor úgy vélekedett, hogy most először sikerült egyértelműen
bebizonyítani az inzulin-rezisztancia és az Alzheimer-kór közti biokémiai összefüggést.
Az inzulin-rezisztancia felismerése és újabb gyógymódjainak kialakítása tehát
nemcsak a cukorbetegek, hanem az egyéb elterjedt krónikus betegségekben
szenvedők gyógyításához is hozzájárulhat.
Mit kell tudni a Joslin Diabetes Centerről? A cukorbetegségekkel
kapcsolatos kutatásokban, gondozásban és oktatásban világméretekben is
kiemelkedő teljesítményt nyújtó Joslin Diabetes Centernek minden adottsága
megvan ahhoz, hogy a 21. században is vezető szerepet játsszon a kór elleni
harcban. A Joslin Research részleg több mint 300 kutatója sokat tesz a
cukorbetegség megelőzéséért és gyógyításáért. A Joslin programok országos
hálózatát irányító bostoni Beth Israel Deaconess Medical Centerrel együttműködő
Joslin Clinic, valamint az orvosok, kutatók és betegek számára évenként
szervezett több száz felvilágosító program segítségével a Joslin olyan
újításokat fejleszt ki, valósít meg és tesz közkinccsé, melyek révén szinte
hihetetlen mértékben javítható a cukorbetegek életminősége.
A non-profit intézményként működő Joslin az adományozók
nagylelkűségének köszönhetően fejti ki tevékenységét. Ha további információkra
is kíváncsi, hívja fel az 1-800-JOSLIN-1 telefonszámot vagy látogasson el a www.joslin.org
című honlapra.
Kapcsolattartás:
Joslin Diabetes Center
Marge Dwyer
Telefon: 617-732-2415
E-mail: Marjorie.dwyer@joslin.harvard.edu