Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

A diabétesz és a vese

A vesék szerepe létfontosságú: a szervezet szűrőjeként kiválasztják szervezetből a salakanyagokat és alapvető jelentűségűek a szervezet só- és folyadékegyensúlyának fenntartásában. A vesékben hajszálerek millióin keresztül történik a szűrés. A cukor, a só és a fehérjék megfelelő módon maradnak vissza a keringésben. Az olyan melléktermékek, mint például a karbamid (a fehérjék végterméke) és a kreatinin (az izmok által termelt melléktermék) pedig a vizelet részeként távoznak a húgyhólyagon át.

Hogyan hat a cukorbetegség a vesékre?

A vesében a hajszálerek (kapillárisok) könnyen károsodnak. A magas vércukorszint károsító hatása következtében beszűkülhetnek, végül elzáródhatnak, sőt fel is hasadhatnak, s ekkor vér szivárog belőlük. Mindezen károsodások következtében salakanyagok maradhatnak vissza a szervezetben, ugyanakkor a tápanyagok némelyike kiürülhet. Ezt az állapotot nevezik diabéteszes nefropátiának vagyis cukorbetegséggel össszefüggő vesebetegségnek.


Tíz 2-es típusú cukorbeteg közül legalább kettőnél alakul ki vesebetegség. A betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha a cukorbetegség hosszú ideje áll fenn, ha a vércukorszint nem megfelelő, ha magasvérnyomás-betegség is fennáll, ha a testvér is cukorbeteg, illetve ha valamelyik szülő ugyancsak diabéteszes nefropátiában szenvedett. Fontos, hogy a vesebetegséget idejében felismerjék, mert akkor van esély a további vesekárosodás megelőzésére.

A vesebetegség tünetei

A vesebetegség eleinte nagyon kevés tünetet mutat. Általában csak akkor jelentkeznek, ha a károsodás következtében a melléktermékek már felhalmozódtak a vérben.


A vesebetegség korai tünetei lehetnek:

  • Gyakori vizelés.
  • Kevesebb diabétesz-gyógyszerre van szüksége.
  • Véres vizelet.

A vesebetegség késői tünetei lehetnek:

  • Szem körüli puffadtság, különösen reggel
  • A test általános puffadtsága, vizesedése.
  • Súlygyarapodás vízvisszatartás miatt
  • Légszomj.
  • Magas vérnyomás.
  • Fehérje a vizeletben.
  • Fáradékonyság.

A vesék vizsgálata a cukorbetegség kezelésének rutinszerű része kell legyen. Ha rendszeresen végzik, időben felismerhetőek a vesebetegség korai jelei.

A vesebetegség megelőzése

Nem minden cukorbetegben alakul ki a vesék károsodása. Az alábbi tanácsok követésével megóvhatja veséit és csökkentheti a vesebetegség kockázatát:

  • Törekedjen a vércukorszint minél jobb beállítására!
  • Vérnyomását rendszeresen ellenőrizze!
  • Évente legalább egyszer történjen vesefunkcis- és vizeletvizsgálat (pl. mikroalbuminuria/fehérjeürítés meghatározása)!
  • Korlátozza a sóbevitelt!
  • Rendszeresen mozogjon!
  • Szokjon le a dohányzásról!
  • Mindig menjen el a megbeszélt cukorbetegrendelésre!

A vesebetegség kezelése

A vesebetegség kezelésének számos hatékony módja van, különösen akkor, ha korai stádiumban észlelik.


Szigorúbb vércukor-beállítás: szükség lehet gyógyszereinek megváltoztatására, illetve gyakoribb vércukormérésre, hogy vércukorszintje a céltartományába kerülhessen.


Szigorúbb vérnyomáskontroll: Orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat fel a vérnyomás normalizálására. A gyógyszereket abban az esetben is szedni kell, ha a vérnyomása normális. Ezzel a vesebetegség rosszabbodásának esélye is csökken.


Kerülje a jelentős fehérjebevitelt! Dietetikusa és orvosa alacsony fehérjetartalmú étrendet javasolhat, mert a sok fehérje fogyasztása fokozhatja a veséket károsító hatást. A túlságosan alacsony fehérjetartalmú diéta azonban más egészségi problémákat okozhat, ezért mindenképpen egyeztessen az Önt ellátó egészségügyi személyzettel!


Dialízis: Ha a vesék 15%-os vagy annál kisebb hatékonysággal működnek illetve működésük teljesen leáll, vesepótló kezelésre van szükség. A vesepótló kezelésnek három fő típusa van:


  1. Művesekezelés (hemodialízis - HD)
  2. A művesekezelés a veseműködés részleges pótlásának olyan módja, mely során a vért testen kívül vezetve tisztítjuk meg a salakanyagtól és a felhalmozódott folyadéktól. A beteg állapotától, illetve a maradék veseműködés mértékétől függően heti 3 alkalommal, alkalmanként minimum 4 órán át tart a kezelés, melyet dializis centrumokban végeznek.

  3. Peritoneális dialízis (Hasi dialízis - PD)
  4. A hemodialízissel ellentétben a peritonealis dialízis során a méregtelenítés a testen belül történik a hasüregbe juttatott speciális, steril dializáló oldat cseréjének segitségével. A peritoneális dializis leggyakoribb formája a CAPD (folyamatos
    ambuláns peritoneális dializis), melyet a beteg otthonában végez saját magának, általában
    napi 4 alkalommal. A peritoneális dialízis másik formája az APD (automata peritoneális dialízis). Ilyenkor az oldatcseréket egy automata gép végzi az éjszakai órákban, amíg a beteg alszik. Azt, hogy a két PD közül melyik a beteg számára a legelőnyösebb, a kezelőorvos határozza meg szakmai szempontok szerint.

  5. Vese-transzplantáció:
  6. A veseátültetés a veseelégtelenségben szenvedők közül csak kevés, de növekvő számú ember számára lehetséges. Az új vesének szöveti- és vércsoport-egyezőséget kell mutatnia a befogadó szervezettel, mert így csökkenthető a kilökődés veszélye. Habár a transzplantáció javítja az életminőséget, a sikeres beavatkozást követően folyamatos, a beültetett vese kilökődését megakadályozó gyógyszeres kezelésre, orvosi ellenőrzésre van szükség.



Az online betegtájékoztató információs oldalak a Lilly Hungária Kft. támogatásával kerültek kialakításra.


A kiadványt lektorálta: Dr. Neuwirth Gyula

A kiadványt átdolgozta: Dr. Petró Gizella

© 2012 Magyar Diabetes Társaság és Lilly Hungária Kft.
Lilly Hungária Kft.
1075 Budapest, Madách u. 13-14.
HUDBT00138