Honnan merít mindehhez elegendő energiát?
Édesapám is orvos volt. Így korán felismertem a betegellátás jelentőségét, és azt a természetesnek vett készenléti hozzáállást, amelyet az orvosi hivatás megkövetel. Felismertem, hogy akkor tud az orvos igazán segíteni, ha elemzi a betegségek kórélettani illetve biokémiai folyamatának részleteit, azok kóros elváltozásait. Ezért, már másodéves orvostanhallgató koromban tudományos diákköri tag voltam az Élettani Intézetben. Közben rájöttem arra, hogy mit sem érnek tudományos ismereteink, ha nincsenek mindennapi tapasztalataink a betegek kezelésével, gyógyításával kapcsolatban. Az Élettani Intézetben az "agyi szénhidrátzavarok traumás shockban" elemzése volt a feladatom. Ezért, a belgyógyászati klinikára jutva, mind a betegellátásban, mind a kísérleti állatműtőben a szénhidrát-anyagcsere vizsgálatára, illetve a cukorbetegek kezelésére irányult figyelmem. Kedvvel, szakmailag felkészülve, a nehézségeket, kudarcokat természetesnek véve végeztem párhuzamos munkámat. Eredményesnek láttam tevékenységemet és ez erőt adott. Öregkoromban pedig a korral kifejlődött felebaráti szeretet, a rászorulókon való segíteni akarás és az öröm, hogy ezt még tehetem, adja az energiát.
Fiatalabb kollégák gyakran fásulttá és kiégetté válnak 1-2 évtizedes betegellátás után... Ön hogyan tudta ezt kikerülni?Pályám kezdetén a tudásvágy, a gyógyítás és a kutatómunka eredményei ösztönöztek a munkaidőt rendszeresen meghaladó munkára. Munkakapcsolatom alakult ki külföldi intézetekkel, hazai és külföldi gyógyszergyárakkal. Ez nemcsak erkölcsi sikerrel járt, hanem pénzt is tudtam szerezni az Országos Kardiológiai Intézetnek, amelynek Kutatási Osztályát vezettem és amelynek épületét vezetésemmel külföldi és hazai forrásokból felépítettük. Mindezek munkakedvvel és elégedettséggel töltöttek el.
Mi a véleménye a hazai diabetes-gondozásról?A hazai diabetes-gondozás jelenleg a világ élvonalában van. Hosszú volt az út ideáig!
Hatvanöt évvel ezelőtt, amikor a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára kerültem hallgatóként, a vércukorszintet csak a klinikai laboratóriumban lehetett meghatározni. A belgyógyászok az anyagcserezavarok közül életveszélyesnek csak a fiatalkori cukorbetegséget minősítették. Jelenleg, az 1-es típusú cukorbetegek naponta többször mérik vércukorszintjüket és akár inzulinpumpával adagolhatják az inzulint. A cukorbetegek kezelését, gondozását pedig észszerű területi elosztásban, több, mint 200 Cukorbeteg Szakellátóhely kiképzett személyzete látja el. És még ezt sem tartjuk elegendőnek!
Visszatekintve, mit tart az itthoni diabetológia legnagyobb eredményének?Éveket nyertünk az életnek! Mind több normális súlyú, fegyelmezetten élő cukorbeteg éri el az idős kort, jelentősebb szövődmény nélkül. Jól be tudnak illeszkedni a társadalomba, köszönhetően az egyre tökéletesedő segédeszközöknek. Megkülönböztetés nélkül képesek végezni munkájukat A cukorbetegség szövődményei közül a hajdan halálos diabeteses ketoacidotikus kóma ma már ritkaság és nem halálos. Az inzulinkezelésre szoruló cukorbeteg anyák is félelem nélkül hozhatják világra makkegészséges gyermekeiket.
Melyek az évtizedeken át is megoldatlan vagy változatlanul fennálló problémák?
Megoldatlan problémának tartom, hogy a büntetésvégrehajtó intézetekben fogvatartott cukorbetegek számára nem áll rendelkezésre rendszeresen gondozó Cukorbeteg Szakellátó Hely. Az 1-es típusú fogvatartott cukorbetegek ellátása is csak háziorvosi szinten történik. Nem kapnak személyre szóló, korszerű diétát és rendszeres mozgási lehetőséget.
További változatlanul fennálló probléma, hogy nem minden háziorvos ismeri kellően a 2-es típusú cukorbetegség kezelését és gondozását, valamint a gondozás jelentőségét. Ezért sok, más betegséggel kórházba szállított beteg szenved még fel nem ismert vagy elhanyagolt cukorbetegségben is, amely súlyosbítja alapbetegsége állapotát.
Tapasztalatom szerint a lakosság egészségügyi ismerete igen hiányos, főleg 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban. Járóbeteg-rendelésemen is többször előfordul, hogy gépjárművezetői jogosítvány meghosszabbítása miatt kardiológiai igazolást kérő egyén, magát makkegészségesnek tartja, pedig kikérdezése és vizsgálata során kiderül 2-es típusú cukorbetegsége, előrehaladott neurológiai vagy szív- illetve érrendszeri elváltozása. Mindezek nem egyszer halmozottan állnak fenn!
Az OMKB alelnökeként milyen tapasztalatai vannak a szakellátó helyek évenkénti megújításával kapcsolatban?A Magyar Diabetes Társaság tagjai felismerték ennek az évenkénti megújításnak a fontosságát és vállalják a szakellátó helyek évenkénti megújítását, ellenőrzését. Ennek teljesítése azonban minden évben csak többszöri felszólításra és elhúzódva zajlik le. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a december 16-án kezdődött és január 15-ig tartó megújítási időszak alatt a vezető orvosi állománynak mintegy kétharmada teljesítette már ezen kötelezettségét. Előre látom azonban, hogy a fennmaradó egyharmad csak többszöri felszólításra március végéig teljesíti majd azt. Valószínűleg mintegy 2-5 % pedig kihullik a rostán, javarészt személyzeti hiány miatt idén is. A területi referensek tevékenységében óriási különbség van. Vannak, akik lelkiismeretesen teljesítik területük szakellátó helyeinek ellenőrzését és megsegítését, van, aki szinte sohasem.
Mi az üzenete 2016-ban a fiatalabb kollegáinak?Csak akkor válasszák élethivatásul az egészségügy betegellátási területét, ha van hivatástudatuk és kedvvel végzik az orvosi munkát. Tanulóéveik alatt töltsenek lehetőségük szerint, legalább 1-2 félévet külföldön és hasznosítsák itthon a tapasztalataikat. Finomítsák nyelvtudásukat nemcsak a mindennapi élet, hanem a szakma jobb megismerése érdekében. Sohasem felejtsék el, hogy ők vannak az emberekért és nem az emberek ő értük. Így megismerhetik az orvos életének igazi örömeit.
Köszönjük az interjút és jó egészséget, további szakmai és közösségi munkát kívánunk és szeretettel köszöntjük közelgő születésnapja alkalmából!A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevébenDr. Földesi Irén
PÁLYÁZATOK 
