Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    A hónap interjúja - 2014. február
    2014.02.25.MDT Web-szerkesztőség, Dr. Földesi IrénHírkategória: A hónap interjúja
    2014. februárjában Pánczél Pál belgyógyász-diabetológust köszöntjük, aki reumatológus valamint lipidológus képesítéssel is rendelkezik és néhány hete kapta meg az egyetemi tanári kinevezését. Kollégánk szakmai élete nyitott könyv: a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika honlapján szakmai önéletrajza mellett olvasható a kandidátusi disszertációja, a habilitációs tézisei, a Hetényi előadása, közleményjegyzéke és azok tudomány-metriai táblázata is. Első főnöke, dr. Holländer Erzsébet (Korányi Kórház) már beléptette az MDT-be, és javasolta, hogy foglalkozzon a cukorbetegséggel. Onnan került az ORFI-ba, ahol összehozta az 1TDM-et a rheumatoid arthritissel, a közös immungenetikai sajátosságok által. Ott írta meg a kandidátusi disszertációját, amelyet már akkor védett meg, amikor Romics László Professzor Úr hívására a III. sz. Belgyógyászati Klinikára került (1988). Hazánkban bevezette és rutinszerűen elérhetővé tette a szigetsejt elleni antitest vizsgálatot. Hosszúfalusi Nórával alkotott munkacsoportjuk a LADA típusú diabetest beillesztette az 1TDM klinikai spektrumába. Magyarországon elsőként diagnosztizált és írt le mitokondriális génmutáció által okozott cukorbetegséget (MIDD). Eredményeiket a Diabetes Care és a Diabetologia folyóiratokban is elfogadták. Romics László Akadémikus Úr és utódja, Karádi István Akadémikus Úr is mindig mindenben támogatták törekvéseiket.
    Dr. Pánczél Pál
    E gazdag életpályát áttekintve melyik tudományos tevékenységét, kutatását gondolja a legkiemelkedőbbnek, a klinikai gyakorlat számára leginkább hasznosnak?
    Minden tudományos munkám a betegágy mellől indult és mindig a kórteremben éreztem magam a legjobban. A tudományos vizsgálatok eredményeit megpróbáltam a betegágy mellett hasznosítani: jellemző a szigetsejt elleni autoantitest vizsgálat kivitelezésének honosítása, indikációinak meghatározása, majd a LADA kórismézése, valamint az 1TDM diagnosztizálása, még a szénhidrát-anyagcserezavar kialakulása előtt (utóbbit illetően: már meg lehet mondani, ki lesz 1TDM-es, de ennek ellenére megelőzni ma sem lehet annak kialakulását). Érdekes volt a MIDD diagnosztizálása azzal, hogy megkérdeztem, nem süket-e a látszólag 2-es típusú cukorbeteg (sensorineuralis nagyothallás, fiatal korban) és a családjában nincs-e hasonló beteg (anyai ágú öröklődés). Klinikai haszon, hogy metformint nem adtunk. Utóbbit követte természetesen a tudományos igényű kivizsgálás.

    A graduális és postgraduális oktatáson kívül részt vesz a doktori képzésben, több tankönyv fejezetének szerzője, lektora. 5 PHD fokozatot nyert jelölt munkájában szerepelt utolsó szerzőként. Hogyan zajlott ez a klinikájukon?
    Klinikánkon még Romics Professzor Úr hozta létre a Kutatólaboratóriumot és a PhD hallgatók hivatalosan ott tevékenykedtek. Hosszúfalusi Nórával alkotott munkacsoportunk adta a klinikai hátteret és az anyagiak nagyobb részét. Utóbbiakat illetően köszönet az MDT-nek, amely a budapesti EASD kongresszus nyereségének egy részét pályázat útján a kutatócsoportok között szétosztotta, nagyban segítve munkánkat . Mindegyik hallgató tevékenység fontos volt, külön ki kell emelni a múlt havi riportban szereplő Lukács Krisztina eredményeit. Az említett PhD hallgatóknak a fokozathoz szükséges egy-egy cikküket utolsó szerzőként jegyeztem, témavezetőjük többnyire a Kutatólaboratórium kutatója volt.

    Ennyi tudományos tevékenység mellett klinikusként gyakorolja és végzi a mindennapi betegellátást, a cukorbeteg emberek gondozását. Hogyan van ennyi mindenre ideje, energiája?
    Mindig „feldobott" és ellátott energiával, ha sikerült valamilyen klinikai kérdést megoldani.  A sikertelenség által kiváltott lehangoltságot pedig meg kell tanulni kezelni ... Ez a kudarctűrő képesség, amelyre az orvosnak oly' sokszor van szüksége.

    Köszönettel tartozunk, hogy évek óta segít a cukorbetegség klasszifikációjában.
    A jövőben is van erre elegendő személyi kapacitás és elegendő anyagi forrás?

    Megtisztelő, ha hozzám fordulnak. Van. 

    Mik a jövőre vonatkozó elképzelései?
    Mostanában az eddigiek mellett a 2TDM kezelésében az életmód-terápia sikerességét elősegítő kezelési lehetőségek érdekelnek; valamint a gondozottjainkban a különböző diabetes típusok kórlefolyásának - koromból adódóan is - már több évtizedes megfigyelése áll előtérben. Utóbbit illetően például érdekes, hogyan alakul a C-peptid szekréció mérésével megítélt béta-sejt funkció. Izgalmas megfigyelni, hogy az elméletileg „csak" szabályozási zavarral járó glukokináz-gén mutált betegnek (MODY 2) és a sejt energetikai elégtelenségét is okozó mitokondriális gén mutált diabetesesnek (MIDD) milyen a kórlefolyása: igazolódott az előfeltételezés. Az első beteg kis diétával jól van, a másik hamarosan inzulinra szorult, hiszen pusztultak a béta sejtjei.

    Mit gondol a hazai diabetológia jelenlegi és jövőbeni helyzetéről?
    Jó kezekben van.

    Jó egészséget kívánunk további munkájához!

    A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében
    Dr. Földesi Irén

Vissza