Szolnok nem először ad otthont nagy formátumú diabetológiai rendezvénynek, hiszen a Magyar Diabetes Társaság VI. Kongresszusát is itt rendezték. Az akkori főszervezőt, dr. Czakó László főorvos urat kérjük visszaemlékezésre. Köszönöm megkeresését, de ennyi idő távlatából elég nehéz a visszaemlékezés. Abban az időben az MDT Kongresszusaira „vándorgyűlés” formájában, minden alkalommal más helyen került sor. Mi közel 30 éve, egészen pontosan 1982. március 25–27. között rendeztük a konferenciát. Emlékezetem szerint kellemes tavaszi időjárás fogadta a vendégeket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban.
Mekkora volt az érdeklődés? Korabeli sajtóbeszámolók szerint kb. 150 fő vett részt a kongresszuson és 93 előadás hangzott el. A kongresszus előtti napon nagy sikerű cukorbeteg-találkozó volt. A kongresszus elnöke Magyar Imre professzor volt, a szervezőbizottság tagjai az MDT vezetéséből, többek között Tamás Gyula, Halmos Tamás, Petrányi Gyula, helyi segítőként Vadász János.
Mi volt az Ön számára a legmaradandóbb emlék a rendezvényről? Legemlékezetesebb a Hetényi Géza-pályadíj átadása, melyet dr. Magyar Imre professzor, a Diabetes Társaság akkori elnöke kapott. Tőle egy dedikált fényképem is van.
Szakmai szempontból mik vol- tak a rendezvény legérdekesebb mozzanatai? Számos kiváló szakember tartott előadást, ezek közül kiemelném, a teljesség igénye nélkül, Halmos Tamás előadását a mindig aktuális normoglykaemia jelentőségéről, Brooser Gábor referátumát az optimális anyagcsere-állapot és a szemészeti szövődmények összefüggéseiről. Az experimentális prezentációk közül emlékezetes volt a mindig nagyon felkészült Pogátsa Gábor előadása az ischaemiás szívelváltozások diabetesben észlelt jellegzetességeiről. Nagyon élvezetes és jól demonstrált előadást tartott Tamás Gyula az inzulinkezelésről, ami azért is emlékezetes, mert a ma általánosan használt intenzív inzulinkezelés alkalmazását a mindennapi gyakorlatban ekkor kezdtük.
Volt-e még más, a mai napig ható szakmai érdekesség a konferencia programjában? Igen kiemelendő volt a hasnyálmirigy-transzplantáció akkori helyzetéről Alánt Oszkár beszámolója, amit mindenki nagy várakozással hallgatott, mint a jövő lehetőségét. Hasonlóképpen Farkas Gyula előadása is jövőbe mutató volt az emberi Langerhans-szigetek izolálásáról, mely megteremtette az alapjait a később általa is alkalmazott szigetsejt-átültetésnek. Nagy érdeklődés kísérte szegedi kutató, Venetianer Pál előadását a humán inzulin előállításának kérdéseiről, hiszen ekkor még csak sertéspancreas-kivonatból készült inzulinok álltak az orvosok rendelkezésére.
Összegezve hogyan gondol vissza, hogyan értékeli az akkori kongresszust szervezési és szakmai szempontból? Úgy emlékszem, sikeres rendezvény volt, a résztvevők jól érezték magukat. A programban számos olyan, akkor igen fiatal szakember tartott előadást, aki ma már meghatározó személyisége a magyar diabetológiának.
Végezetül: hogyan telnek nyugdíjas évei? Aktívan, a diabetológiától sem szakadtam el, ha csak tehetem, a szakmai rendezvényeket is látogatom.
PÁLYÁZATOK 
